Takács (Hatodik íz) Péter beszerző körútján ismét egy új komlót "fedezett fel" és bele is főzte a Pest Control Single Hop IPA-sorozat újabb darabjába. Mivel Péter nem szokta lepalackozni a söreit, csupán szerencsés véletlenek összejátszása, hogy mégis kaptam két palackkal az új darabból, az Azacca-ból.

Az Azacca a törpekomlókat nemesítő társaság, az American Dwarf Hop Association 483-as számú munkanevű nemesítése, melyet 2014-ben hoztak kereskedelmi forgalomba. Nevét egy haiti mezőgazdasággal és termeléssel kapcsolatos (férfi)istenségről kapta. Nem véletlen, hogy egzotikus nevet kerestek ennek a komlónak, hiszen gazdag trópusi gyümölcs- és citrusillata, és fűszeres mangó, ananász, mandarin és fenyőgyantás ízvilága van. Ráadásul mindez egy 14-16%-os alfasavtartalommal párosul, úgyhogy determinálva van, hogy kettős felhasználású komlóként hasznosítsák a sörfőzésben. Az isten is Single Hop IPA-hoz teremtette. A Galaxy-komló után ez volt az a komló, ami teljesen lenyűgözött adottságaival. Már-már rothadó, buja teljesség, földre húzó, túlérett parfümösség árad a vele főzött sörből. Mint a romlás virágai (Les Fleurs du mal), melyek elkábítanak és bűnre csábítanak édes teljességükkel.

Charles Baudelaire: Exotikus illat

Olykor, lezárt szemem, ha tikkadt őszidők
Estéin szívre szívom keblednek hév szagát,
Kigyúlni látja szebb táj szikrázó évszakát,
Egy partot, napban égőt s ragyogni nem szünőt;

Egy lusta szigetet, hol furcsa módra nőtt
Ágakra a természet ízes gyümölcsöt ád,
A benszülöttnek edzi hajlékony derekát
S őszinte szemüvé csodásítja a nőt;

Igy illatod ha ringat, rám édes ég sugároz
S egy távol révbe réved szemem, hol sok-sok árboc
S vitorla, sós habok fáradtja, vesztegel,

Míg zöld tamarin-ágról alákering az illat
A légbe s orrlikam duzzasztva lelkemig hat
A matróznép dalával vegyűlve s veszve el...

(Tóth Árpád fordítása)

Az első illatok a mangó olajos, bőrszerű héjának a furcsa fűszerességét idézik, majd rögtön érkezik a trópusi gyümölcsözön, papaya, mangó, maracuja keveredve egy kevés avokádós nyerseséggel. Melegedés után túlérett kiwi is felbukkan. Nem is tudom tűrtőztetni magam, mohón megkóstolom, és elsőre egy kis csalódás mert a gazdag illatorgia után kicsit egynemű a keserűség. Nagyon szép, harmóniában van, de elsőként csak egy kis citromfüves íz és furcsa, a Polaris-komló winterfreshes utóízéhez hasonló frissesség a meghatározó. Ez a winterfresh azonban lassacskán átvált Halls-cukorkás gyümölcsösségbe és a fogkrémes friss lehelethez társul egy rózsaszín, Donald-rágós tutti-frutti. Az Amodent fogkrém rövid tusája ez a Blendivel. Aztán jön az eper-kiwi és kevés joghurtos ananász és a zárás egy túlérett mandarin és egy erőteljesen gyantás fenyősség.

Remek, igazi frissítő korty, nem túl olajos, nem szárítóan, szájpadlás-barázdálóan keserű, végig marad a friss, üdítő ízvilág. Illatában lenyűgöző, ízében egy nagyon elegáns, enyhén gyümölcsös, citrusos darab az Azacca. Talán egy picit hosszabb lecsengéssel még izgalmasabb lenne, de a varázslat így is tökéletes. Másnap természetesen nem bírtam ki, és a másik üveget is kibontottam. És gondoltam egyet és a délután készített konfitált kacsát kóstoltam hozzá, egy feltuningolt szelet kenyérrel. Zöld olivabogyó-krémmel megkent félbarna kenyérre rátettem felezett szőlőt (igazán az érett kiwi lett volna a 100%-os választás, de így is nagyszerű volt.) Raktam még rá kis Sambal Badjak-ot, a keleti konyha chilivel bolondított "hagymalekvárját", hogy enyhe csípősséggel és sűrű, zselés édességgel dobja föl az oliva-krém fanyarságát. Remekül harmonizált a sörrel, és csodásan kiegészítették a kacsacomb ízeit.

A Hatodik Íz ismét egy újabb különlegességgel lepte meg a hazai söréletet. Remek IPA, ha utoléritek valamelyik söröző csapján, semmiképp se hagyjátok ki!