Minap kaptam a szervezőktől 3 műanyag literes palackot, melyekben az Első Magyar Főzdefeszten is megkóstolható dombóvári Kissler főzde sörei lapultak. Sajnos a főzdének nem találtam honlapját, így a netről és a Folyékony Kenyérről voltam kénytelen tájékozódni. Ez elég ígéretesnek tűnt, így én is megkóstoltam a háromféle Kissler sört.

Elsőnek a gyömbéres volt soron. Savanykás Ginger Ale-es illata volt a jellegzetes szénás friss házisör illat mellett. Színe borostyánosan, rezesen sötét, habja egész kellemesen paplanos, bár viszonylag hamar elszállt. Ízre - vélhetően a gyömbér miatt - jellegzetesen savanykás, de érezni mögötte a házisör malátás testét és a komló markáns keserűjét. Már a fóti gyömbéres sört kóstolva is megállapítottam, a gyömbéres sör nem az én ízvilágom. Érzem, mit szeretnének, teljesen hibátlan a sör, de nem lesz a kedvencem. Persze koktélba esetleg el tudom képzelni. Ízvilága nagyon hasonló a Schweppes Ginger Ale-hez. Persze nem a magyar cukros változathoz, hanem az Angliában kapható - piros címkés - cukor nélkülihez. Aki szereti a könnyű enyhén savanykás fűszeres ízeket, az mindenképp kóstolja meg. Egy citromsavas premix Radler-jellegű sörpancsnál sokkal többet ér.

A következő este a világos volt soron. Sajnos kibontáskor a szénás, komlós bajor házisör illat mellett egy kellemetlen szag is megcsapta az orrom. Vegyszeres, szúrós szag, mintha valami belekeveredett volna a palackba a sör mellett. A sör habja is értékelhetetlen volt. A pilses ízvilág hátterében pedig végig ott volt egy zavaró mellékíz.

A Keserű Barna elé nagy várakozásokkal néztem. Végre egy olyan sör, ami hiánycikk a magyar sörpiacon. Csupán a Szalon Barna és a Soproni Fekete Démon képviseli a nagyüzemi sörök között ezt a könnyed enyhén vizes, barna (ivó)sört, ami nem nehéz, mint egy bak, és amit nagy kedvvel fogyaszt sok sörkedvelő. Széles körben ismert példája a kategóriának pl. a barna Krusovice. A Kissler barnájának illata is jellegzetesen pörkölt malátás, habja azonban szinte nincs. Nekem kicsit túl szúrós, ásványvizesen pezsgő volt a szénsavja, nem volt elég krémes. Íze a kávés, enyhén savanykás pörkölt zamat mellett kellően száraz és nem túl vizes, viszont könnyű, harapható teste van. Sajnos a palack felének elfogyasztása után, a háttérben - halványan ugyan, de - ismét megjelent a világosnál is korábban érzett kellemetlen mellékíz.

Volt már rá példa blogunk esetében, hogy a kisüzemi főzdék egyes tételeinek kóstolásakor beleütköztünk hibás tételekbe, aztán legközelebb csapolva is üvegben is hibátlan sörrel találkozhattunk. Remélem, - és a gyömbéres alapján erősen bízom is benne - itt is ez az eset foroghat fenn. A Főzdefeszten mindenképpen visszakóstolom a főzde söreit, és persze be is számolok(lunk) róluk hamarosan.