Lengyelországban járva a turisták meglepődve találkoznak (sok más gasztronómiai érdekesség mellett) a grzane piwo-val, vagyis a forralt sörrel.

Adam Mickiewicz, a legnagyobb lengyel költő, eposzi mélységű művében a Pan Tadeusz-ban gyakran szól a sörről, többek között a forralt sörről is, amikor papírra veti a korabeli nemes urak és hölgyek villásreggelijét.

Íme a részlet, eredetiben, valamint két fordításban is:

Adam Mickiewicz: Pan Tadeus vagy az utolsó birtokfoglalás Litvániában
(részlet a második fejezetből)

Az idős hölgyek reggel megkávéztak korán
Most újabb italt kaptak az étkezés során
Tejföllel fehérített, gőzölgő, forró sört,
Melynek színén a túró úszó csomókba tört.
 

(Sebők Éva fordítása)
 

Adam Mickiewicz: Pan Tadeusz
Księga druga: Zamek (szczegół)

Panie starsze już wcześniej wstawszy piły kawę,
Teraz drugą dla siebie zrobiły potrawę:
Z gorącego, śmietaną bielonego piwa,
W którym twaróg gruzłami posiekany pływa.
 

Adam Mickiewicz: Pan Tadeus vagy az utolsó birtokfoglalás Litvániában
(részlet a második fejezetből)

Az idősebb hölgyek, kik, korán felkelvén, aznap
megkávéztak már, most másfajta italt kapnak:
tejföllel fehérített forró sört, amelybe
apró kockákra vagdalt túró van keverve.
 

(Rónay György fordítása)