Ismert a tengeri szivacs, a fürdőszivacs, hivatásszerűen a Spongya Bob... és most már a sörszivacs is. Azon fajta sörkorcsolya sörszánkó ez, amelyet az ízek betárazására a Jóisten (gyomorszája) legmosolygósabb  pillanatában teremtett. Fejére kuktasapkát képzelt, kiosztott magának pár Michelin-csillagot és ugyanazzal az ínyenc tekintettel, amivel a nőt megretemtette, elképzelte - egyúttal megalkotta a török paradicsomot (avagy bikatökét avagy padlizsánt).
Nos, ő alkotja a fő alkotóelemet, és lecsós jellegének köszönhetően ízekben valamint a ruhán hagyott foltokban gazdagnak mondható étek, ráadásul több halmazállapota van, mint a víznek!

Elkészítése egyszerű, összepárolod ratatuj lecsószerűen az alapanyogat (szalonna, hagymák, kis olivaolaj, kolompér - hogy legyen teste, paprikák, pár paradicsom és sűripari - hogy legyen színe és ereje, és végül két feldarabolt sörszivacs. Egyikük lehet cukkni is, tetszőleges a bővítmények sora. Az előző menetben egy fél répát is gyalultam hozzá. Nem rontotta el: mindent elbír ez a kaja! (Aki elrontotta Akinél már kicsorbult ez a sörkori, jelentkezzen nálunk egy gyógysörért.) Ezúttal egy kisebb maréknyi frissen szedett (zalai) rókagombát szálaztam bele.

 

 

randa, de finom
 

De mindez csak mellékszereplő őmellette:

 "Ködös közepesen sötét barna színe van és szép fejlett világosbarna habot fejleszt magán a kitöltésnél. Illata édeskés, karamellás és túlérett fügés. Ízében is ott a karamella, füge, érett banán, és pörkölt mogyoró. Kicsit vizes, közepesen testes és kellemesen szénsavas. Utóíze enyhén fanyar és kiszárítja a szájpadlásunkat, pici pörkölt édességet hagyva maga után."
(www.sorspecialista.hu)

avagy a helyszínen, egy jobb fotóval:

Erre a gasztrokirándulásra tulajdonképpen a kollegák bujtottak fel, akik a minap egy egész ételsort varázsoltak össze a kőbányai Csőszkunyhó Csősztorony teraszán, ahol is minden egyes falatot a megfelelő, a hozzá gondosan megválasztott serrel úsztattuk meg. Volt sörben párolt húsgombóc Jever mellé ("Möszjő vuvuzela" Duchamen bloggerpajtástól), a csodásan csapolt Pilseni mellé zöldséges, gombás, chilis és a fenetudjamégmivelkészült csoda kenyérre kenve, de innentől már öszecsúsznak a felvonások: előlépett a gyilkos füstös sör (Aecht Schlenkerla Rauchbier), tán ekkoriban került elő a juhsajtos-olivás muffin, a citromfüves harcsapástétom őzgerincben kisütve (mind-mind: Serteperte és Anikója, kézcsók!), és végül, mikor már az étterem minden lében két tappancs ebe is fáradtan pihentette az orrát távol tőlünk, Pif mester előhozatta inasaival a hűsről az amaretto helyett dirrrekte pepsi kólával és a megnevezhetetlen de kurva jól hangzó likőrrel Oloroso Sherryvel készült  krémes  piskótát, ami egyszeri volt és megismételhetetlen, ezért a megnevezésével nem is bajlódunk, az Asam Bock mellett már úgyis örök hírnevet szerzett.
A többi már történelem. A részleteket majd azon krónikások írják le, akik nem átallottak jegyzetfüzettel megjelenni...