A kevesebb több - Reczer Ser - T30 Coffee Milk Stout
Abban a könnyű helyzetben vagyok, hogy a Kézműves sört a népnek blog megspórolt nekem egy bekezdést, mert - szokásához híven - mindenhol ott van, és a legtöbbünket megelőzve készített egy interjús posztot Reczer Gáborral, ahol többek között a gerilla sörfőzőt és a T30-at is bemutatja.
"Ezt a sört a születésnapom alkalmából készítettem, mert egyszer 30 éves az ember. Azért van benne a kávé, hogy akár reggeli közben is tudjunk bulizni! :D
De félre a viccet, nagyon szeretem a stoutokat és mindenképpen akartam egy ilyet főzni. A neve pedig azért T30 mert az ismerőseim, barátaim „Tanknak” hívnak."
Bőséges részletekért mindenki jó szívvel kattintson, és aztán legyen szíves visszamerészkedni a Sörbúvárra, mert a sörről már nekem is van mondandóm, ami Sal Bandynál nem hangzik el...
Szóval adott egy ambiciózus gerilla-főző, aki Bors Lacinál, Győrzámolyon főzte le 450 liter sörét, amit most igencsak kívánatos fotóval vezetett föl a főzde FB-oldalán. Hát persze, hogy felkaptam a fejem én is és nem is váratott sokat magára a kóstolás.
A Stout-ról a köztudatban a Guinness Draught jut a - tájékozottabb - átlagember eszébe, a sörgeekeknek meg a 9+%-os Russian Imperial Stoutok rémlenek fel rögvest. De manapság már kezdjük fölfedezni a kevésbé nehéztüzér-darabokat is. Olyan ez, mint az DIPA-k és APA-k relációja. A "sokkoló" alfasav-tartalomtól, a megakeserűtől lassacskán eljutottunk a finomabb komlókezelés felé. És szerencsére a súlyos, tömény Imperial Stoutok mellett kezdenek feltűnni a könnyedebb, cizelláltabb, gyengébb stoutok, ahol nemcsak a robusztus test dominál, hanem a kis finomságok örvendeztetik meg a sörrajongókat. Az Élesztő koprodukciós kávés Stoutja a Black Mamma volt az egyik ilyen hazai próbálkozás (biztos volt még más is - kommenteljetek nyugodtan!, - de hirtelen ez ugrott be). Nos, Gábor is ezt az utat választotta, a hagyományos stout alapokhoz (sötét maláták, malátázatlan pörkölt árpa) kevert némi árpapelyhet és durvára őrölt, kókuszolajba áztatott kávészemeket, amivel a whirpoolban ízesített, tehát nem lett olyan keserű és csersavas íz a kávétól. Van még egy adag tejcukor - Milk Stout-ról beszélünk, és némi hozzáadott kandiscukor is, így Bajorországban - jelenleg - nem lehetne sörként forgalmazni, de itt magyar földön ez a veszély nem fenyeget...
A T30 illatában elsősorban a málna, cappuccino, csoki, vörösbor és enyhe, gyümölcsös fanyarság dominál, amit napköziből ismerős karamellás tej és további feltoluló gyermekkori emlék, a nagymama kávéjába mártott kockacukor illata árnyal. Sötét barnás-fekete, kis vöröses csillogással játszó sör, tetején múló tojásfehér habot fejleszt. Megkóstolva intenzív kávés beütés, és - a nagyobb krémesség eléréséhez felhasznált kókuszolajba mártott kávészemek hatása - a kókuszolajos ízek abszolúte kiérződnek, és játékos pluszt nyújtanak. Kávés-kókuszos, enyhén vizes ízvlága, lágy szénsavja nagyon kellemes könnyed élményt adnak. Hozzá egy egyszerű kókuszgolyó, kókusszal boldogított somlói, vagy egy epres kókuszos tiramisu remekül illene. Elegáns, nem túl keserű, - se a komlótól se a kávétól - olyan bécsies melange jellegű, igazi délutáni darab, ami nagyon könnyen befogadható és szerethető.
És - visszautalnék a poszt címére - itt is látszik, hogy sokszor egy fejleszaggatóan komlós, vagy egy magas alkoholtartalmú, robusztus stout helyett elég egy biztos kézzel, jó arányokkal megáldott könnyedebb darab, ami csak egyszerűen jól esik. Nem nagy gesztusok, csupán egy jó szó, egy kedves mosoly, amit 'csak úgy' kapunk. És az ilyen feldobja a hétköznapok monotonitását, és megédesíti a zuhogó esőt, elfeledteti a dugót, a tömött villamost, kizárja a világból a napi stresszt. Még több ilyet!
