...de mit keres egy teve a cseh sörökön?! (bölcsész morfondír egy pár Purkmistr felett)
Mert oroszlán, mackó, sasmadár megszokott, sőt elvárt lakói a címermezőknek, na de teve, s éppen Bohémiában?
Történetünkben színre lépnek elefántok (bár csak illusztratíve), egy magányos agár, a husziták és Zsigmond császár.
Vannak meglepő, szinte kísértetszámba menő állatvonulások a históriában, pl. amikor az Ezeregyéjszaka Hárún ar-Rasídja egy elefántot ajándékozott Charlemagne-nak, azaz Nagy Károly frank császárnak, és bizony jórészt lábon kellett leszállítani a meglepetést. Egy későbbi elefántnemzedék celebritása lehetett az a példány, melynek talpalását Saramago egy egész regényben írta meg (Az elefánt vándorútja):
A teve egyébként, úgy tűnik, egyáltalán nem oly ritka haszonállat errefelé: Európa-szerte megülték és felmálházták már a rómaiak, sőt a magukat Róma örököseinek képzelő Harmadik birodalom hadserege is használatba vette őket - igaz, ez már a dél-oroszországi frontokon történt:
De ne ugorjunk ekkorát: Közép-Európába az Oszmán-török hadjáratokkal jutottak el nagyobb számban tevék, Magyarország széthullásával aztán már a Bécs alatt legelésző tevék képe se lett többé elképzelhetetlen, de a mi jószágunk még náluk is öregebb.
<<< képek: mohacsi-csata.hu >>>
Na de ennyit felvezető körnek, most jött el az ideje a második sörnek.
A huszita háborúk idejére kell visszautaznunk, hogy elképzelhessük, amint éppen Plzeň városát ostromolják. Végül Zsigmond – közös uralkodónk – a szétvert husziták táborában hátramaradt tevét a városnak ajándékozza (elég ramaty állapotban lehetett már), és később kegyesen megengedi, hogy a város címerének egyik negyedébe felvegyék ezt a furcsa szerzetet, a császár iránti hűségük jelképeként (ahol egy karcsú agár már régóta egyedül ugrándozott).
Innét már egyértelműbb a teve útja a helyi sörüzem címkéire a városi címert ugródeszkának használva, annál talányosabb, hogy mi a fenét keresett a husziták táborában egy teve? Nemigen lehetett szerves tartozéka a szekértábornak és egyéb korabeli haditechnikai újításoknak: állítólag – és ezekről már csupán feltételezések szólnak – ők maguk is is ajándékba kapták a lengyel uralkodótól - ami ugyan kétséges, mert nem voltak éppen szövetségesek, de ne kekeckedjünk, a történelem éppen ezektől a kivételektől, esetlegességektől izgalmas -, a Lengyel Királyságba pedig alighanem a törökök vagy a tatárok útján jutott, s talán még Erdélyt is megjárta.
További érdekesség (rejtély), hogy a pilseni régió címerének és zászlajának negyedében – a cseh oroszlán, a nyugat-csehországi folyókat (Berounka, Otava) rejtő sávok és Stary Plzenec román temploma mellett – miért piros szájjal illetve nyelvvel táncol a tevénk? (Erre a cseh oldalak is felhívják a figyelmet.) A nyertes feltétlenül mondassa be a megfejtést a hangosbemondón a Szabadság téren a sörfesztivál ideje alatt.
(Szegény, fél Európán átvonszolt tevénkről a legplasztikusabb kép egy megviselt tevepata lenne, de ennek illusztrálástól kénytelenek vagyunk eltekinteni, mert bár a piás tematika miatt 18+ a blogunk, a Google által erre a keresőszóra kiadott képek még ebben a kategóriát is egészen extrém tartalmat nyújtanak...)