A Monyó Café a budapesti sörszeretők egyik kedvelt helye, melynek tulajdonosa Pein Ádám - aki egyébként a közeli Ráday utcában a Kézműves Csemegét (sörös és más delikát áruk kis kincsestára) is jegyzi - addig addig gondolkodott, míg Németh Antival (Hedon, Sernevelde) közösen tető alá hozott egy saját sörfőzdét. Méghozzá nem is akármilyet...

De ne szaladjunk előre ennyire! Aki látott már James Bond-filmet, az valószínű ismeri a Mike Myers-féle paródiát is, amiben szerepel az a bizonyos "monyó (mojo)", a szexepil és a vonzerő e különös keveréke. Hát erről kapta a nevét a kávézó-söröző, és nyitás óta folyamatosan változó izgalmas kínálattal várja a nagyközönséget a központban.

American Beauty - APA, azaz American Pale Ale - Egy virágzó mező illatát varázsolja elénk a Mosaic-kal és kevés Chinookkal hidegkomlózott sör, amelybe - bár nem IPA - szájzsibbasztóan masszív adag zöldségesen harapható komló került. e nem brutál keserű, hanem rendkívül jól egyensúlyoz a könnyed ihatóság, a komlós illat és keserű, és a vajas kekszes malátásság halmazok metszetében. Nekem rögtön a Camba Bavaria remek Pale Ale-je ugrott be, és tartja vele a versenyt.

Brewsk Willis - Imperial American Brown Ale - Egy robusztus opálosan rozsdás erős brown ale, amiből a Maris Otter maláta dióssága és - az élesztővel karöltve - málnás, fekete ribizlis erdei gyümölcsös (mini dobozos lekváros) aromája mellé érkezik a komlókeserű. Bár még kicsit fiatal, de a 7,7 % alkohol ellenére jól iható, testes téli darab.

És a végére hagytam a kedvencem az Invisible Bikini fantázianévre hallgató Portert. Pável kolléga szösszenete, hogy a "Porter az új IPA", értve ezalatt, hogy kezd olyan népszerű lenni, mint 2-3 évvel ezelőtt az IPA volt. Van itt Horizont Porter, a Legenda bemutatta a Teleportert, a Hedonnál is küszöbön a Madame Porter, és úgy hallottam, hogy Csepelen is készül valami... Szóval a láthatatlan Bikini egy meglepően, negédesen süteményes illattal indít, kicsit túl parfümösnek is hat, szinte félve kóstoltam meg, mert nem vágytam egy konyakosan, meggyesen likőrösen nehéz, édeskés ízre. És ekkor jött a meglepetés, egy csodásan csokis, enyhén kávés íz mellett egy igazi angolos Portert kaptam, picit vizesen, nagyon lágy szénsavval, úgyhogy behunyt szemmel egy londoni pub pultja elé képzeltem magam, mert arrafelé ittam utoljára ilyen jóféle Portert. A Fullers Black Cab-et London Portert simán veri, kortyérzetében a Samuel Smith Porteréhez hasonlít, csak ez sokkal csokisabb, és mellőz minden fanyarságot, száraz és elegáns. Úgyhogy már van is kedvencem a Monyótól.

A Monyóval egy újabb, a magas minőség iránt szintén elkötelezett főzde lépett színre és remélem, hamarosan nem csak a Kálvin téren, hanem szerte a városban összefuthatunk majd a Monyó söreivel Ádámnak és Antinak gratulálok és sok sikert kívánok!