"Az automata büfében, ott rögtön szemben az akváriummal, Hanta úr egy pohár ürmöst vett. Aztán visszavonult egy sarokba, szürcsölgette az italt, és a az enni jövő emberek futószalagját figyelte. látta a kirakaton át, hogy az emberek előbb megállnak, csak úgy futólag megnézik a kirakott tyúkokat, libákat, vagdalt húsokat, cigánypecsenyéket, szendvicseket, és látta, ahogy eldöntik végül, hogy mit választanak,figyelte, ahogy megnyalják a szájuk szélét ama döntő pillanatban s ahogy nyelnek egyet hozzá, s aztán bejönnek, beállnak a többi közé, és várják, amíg rájuk kerül a sor. Közben bámészkodnak, szórakoztatják egymást, hogy aztán, amikor szemtől szembe kerülnek a kiszolgálónővel, rettenetesen elkomolyodjanak... Hanta legfőképpen ezt a pillanatot figyelte, a pillanatot, amikor csaknem mindenki megmerevedik, lesve, vajon a legszebb darab húst kapja-e a tálról? Aztán az embereknek azt az irgalmatlanul szigorú pillantását figyelte még, amelyet a mérlegre vetettek, hogy vajon nem rövidiítik-e meg egy fél dekával őket... És végül azt, ahogy mindegyik viszi a maga ételét a sarokba, és aztán ősemberként dobálja magába... " (Hrabal: Münchhausen - részlet - Hosszú Ferenc fordítása)

Hrabal úr még most is figyel valahonnan minket. Nem úgy, mint egy szobrász, vagy festő, még úgy se mint egy fényképész, hanem csak gyönyörködik az esetlenségünkben, esendőségünkben, megissza a sörét vagy az ürmösét, hazaballag, leül, és összegyúrja belőlünk egy olyan világgá, ahol rögtön magunkra ismerünk, és ami nagyon közép-európai és a miénk.

A mai posztot a nymburki gyár jubileumi hrabalos sörének akartam szentelni, de nem sikerült még szereznem belőle. De majd este koccintunk és összekacsintunk egy sörözőben, és Hrabal úr majd mosolyog egy elnézőt rajtunk, hogy mekkora feneket kerítünk ennek az egésznek, hiszen holnapra úgyis elmúlik az egész hajcihő.

De mi, ahogy megkapjuk a sörünket, és megcsillan aranylóan a kocsmai lámpa fényében a hófehér habkorona alatt, a korsó túloldalán egy pillanatra meglátjuk az arcát, eszünkbe jut a sok alak, novella, regény, film, és az első korty sörrel kiélvezzük ennek a napnak a jelentését. Egészségére, Hrabal úr! Isten éltesse!