2013. feb 12.

A kínai-magyar sörfőzdék...

írta: pif
A kínai-magyar sörfőzdék...

FIGYELEM! AZ ALÁBBI ÍRÁSBAN - A BLOGÍRÓ SZERINT - SILÁNY MINŐSÉGŰ TERMÉKEKET ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ PIACI JELENSÉGET MUTATJUK BE! AMENNYIBEN SZERETNÉ MAGA ELDÖNTENI, HOGY MI A JÓ ÉS MI A ROSSZ, ÚGY:

  1. DÖNTSÖN SAJÁT BELÁTÁSA SZERINT! vagy
  2. VÉGEZZEN EL EGY SÖRBÍRÁLÓ TANFOLYAMOT !  vagy
  3. LÁTOGASSA AZ ELTE BTK FILOZÓFIAI VAGY A PPTE TEOLÓGIAI FAKULTÁSÁT!

X5KÍNA.jpg

Mindenekelőtt nézzünk néhány konkrét pozitív példát, hogy legyen viszonyítási alapunk, hisz a jó-rossz meglehetősen szubjektív fogalmak, habár vannak bizonyos általános objektív ismérvek, aminek a nyomán haladhatunk. (természetesen behelyettesíthető más főzdékkel, azonban a jelenséget bemutatni az alábbi példával talán a legegyszerűbb.  A Békésszentandrási Sörfőzde volt a sörforradalom egyik úttörője, abból a szempontból, hogy felismerte:

  • be kell ruháznia üvegpalackozóba, hogy megfelelő piacot szerezhessen, és eljussanak a sörei ahhoz a fogyasztói réteghez, ahonnan komoly bevételre számíthat - éttermek, minőségi italokat tartó pubok, sörszakboltok
  • nem a 3+1 nagy sörgyárral kell versenyre kelniük, hanem valódi minőséget, sőt különléegességet kell előállítaniuk, minőségi alapanyagok felhasználásával és megfelelő, megbízható, folyamatos stabil minőséget biztosító technológiával

Így készítették el a - nyugodtan mondhatjuk világszínvonalú - Szilvás sört, vagy szakítva az eddigi olcsólágeres hagyománnyal, főztek sötét bakot (Fekete Korsó), zamatos duplabakot (Black Rose). Természetesen néhány szélesebb látókörű főzdetulajdonos, jó üzletemberként felismerte a lehetőséget, és lépést tudott tartani az új helyzetben a piaci igényekkel. A felsőerjesztésű sörökről (Bors, Grabanc, Hopfanatic, Csobánkai) sem szabad elfeledkeznünk, de a kínai-magyar (azaz gagyi) sörökre általánosan jellemző, hogy alsó erjesztésűek.

A miskolci Serforrás Korty-a sajátos magyar különlegesség iránti igény iskolapéldája, a Fóti Kézműves Sörfőzde söre (Keserű Méz) pedig abból a szempontból (is) úttörő, hogy bekerült egy országos borkereskedés állandó kínálatába, ami óriási lépés, és a söröknek nagyon jót tett, hogy a kíváncsi és jó vásárlóerejű borfogyasztók közül a nyitottabbak el-elkalandozzanak, és a szőlőt az árpára cseréljék le. Sőt, a fótiak mellett szerte az országban több remek példa van arra, hogy más vidéki főzdék is igyekeznek megfelelni a kor igényeinek. A dombóvári Kissler izgalmas sörei (Ninkaszi vágya, Holló), a vörösvári Rotburger duplabakja (Teufel) vagy a kazincbarcikai HBH Csalános söre, vagy a csepeli Rizmajer izgalmas sörei (példák természetesen itt is a teljesség igénye nélkül) mind mutatják, hogy haladnak a korral a kis sörfőzdék. A folyamatnak jótékony hozománya még, hogy több sörfőző kísérletezik új receptekkel. (ellentétben avval a 90-es években tapasztalt folyamattal, hogy a gombamód szaporódó sörfőzdék, ahol sokszor hiányzott a szakértelem, a főzőüsttel együtt vásárolták meg a receptet, és nem volt semmilyen egyéb innováció, csak ellátták a helyi igényeket). Az új recept mellett új, jobb minőségű malátatípusokat, komlót és jobb élesztőtörzseket is felhasználnak.

Vannak azonban olyan vállalkozások, akik a megfelelő innováció helyett csak meglovagolják a hullámokat. Ezt természetesen a soproni illetve a kőbányai sörgyár sem hagyta ki. A "Kézműves" Arany Ászoktól és a gyümölcsös Soproni Démontól azonban ne sok jót várjunk, de ezekről már korábban írtunk. Itt azokról a 20-100ezer hektoliteres éves mennyiséget előállító főzdékről beszélünk, akik tevékenységükkel lejáratják az értékeket, és elfordítják a fogékony fogyasztókat a valóban minőségi kisüzemi söröktől, hiszen főzeteik sokszor még a nagyüzemi átlagnál is gyengébb minőségűek vagy drágábbak. Ezekre általánosan jellemző

  • silány minőségű, olcsó alapanyagok (rossz minőségű maláta, komló, hozzáadott kukorica) folyamatos és következetes használata
  • nagyüzemi sörtechnológiák és többször adalékanyagok (stabilizátorok) használata
  • a korábbi silány minőségű sörük receptjének megváltoztatása helyett a tömegtermékük csomagolásán a "kézmúves" (Új Maláta) és egyéb egyediséget bemutatni vágyó pl. "érlelt maláta" (ER-PÉ) kitételek hangsúlyozása.
  • gyakori technológia hibák
  • kisérőjelenségként sokszor magyarkodó, népi motívumokkal és egyéb olcsó, színvonaltalan grafikai megoldásokkal ellátott csomagolás (néha - pl.: Új Maláta - viszonylag igényes üvegpalack is előfordul)

kisalfoldimeggyes.jpgSzerencsére a "közönséget" azaz a fogyasztókat nem lehet leváltani, így reméljük lassan kigyomlálódnak ezek a sörök a piacról és visszaszorulnak abba a szférába, ahol a nagyüzemi alapsörökkel és egyéb ipari csűrcsavarral bolondított változatokkal kelnek "nemes" versenyre.

És akkor pár konkrét negatív példa a pozitív eredetivel párhuzamba állítva, hogy lássuk, kivel-mivel is van dolgunk. A pozitív főzde-példák természetesen könnyen bővíthetőek lennének, a kínai-magyarságnak jelenleg nem jut eszembe más ennyire jellegzetes képviselője. Ha tudtok ilyen piaci szereplőről írjatok! 

  • Jó minőség: Békésszentandrási Szilvás Sör - Kínai-magyar utánzat: Corvinburg Szilvás Sör
  • Jó minőség: Békésszentandrási Meggyes Sör - Kínai-magyar utánzat: Kisalföldi Meggyes - ER-PÉ - Smaklig Matild Kft
  • Jó minőség: Békésszentandrási Betyár Király - Kínai-magyar utánzat: Betyár Fekete - ER-PÉ - Smaklig Matild Kft

Természetesen mindig voltak és lesznek a piacokon utánzatok, de jó ha tudjuk, mire kell odafigyelni. Eddig és a továbbiakban is természetesen mindenkinek az igényei, pénztárcája és neveltetése határozza meg, mi az, amivel megelégszik. Amennyiben a két említett főzde meg szakítana - általunk sejdített - kínai-magyarságával mi lennénk a legboldogabbak, és örömmel adnánk híreket róla.

(fotó: Armando Otchoa)

Szólj hozzá

magyar sörforradalom kisüzemi