A pilisvörösvári Rotburgert és söreit régóta szeretem. Pilisszántóra látogatva, mindig megállunk, és veszünk pár palackkal a hangulatos kerthelyiség mélyén megbúvó söntésnél. Kezdetben csak a világos és a barna volt, aztán a szortimentbe felvették a szűretlent is. És a tavalyi (2012-es) Budavári Sörfesztiválra ők is előálltak valami különlegesebbel. Főztek egy duplabakot, ami ott, akkor - a meleg ellenére - nagyon bejött nekem is és a Komlókutatónak is, akivel körbejártuk a fesztivált. Azóta akárhányszor arra jártam, sajnos soha nem volt a Teufelből, így kapva kaptam az alkalmon, amikor Bud Taste még az óévben felajánlotta, hogy hoz belőle. (köszi még egyszer!) 1 liter 8%-os sörnek persze azért még én sem ugrom csak úgy hipp-hopp neki, de most már elfogyott mindkét üveggel, és meg is osztom a tapasztalataimat.

Mielőtt a sörre rátérnék, a dizájnról néhány szót. Ez a kisördög a címkén nekem a 70-es 80-as évek legjobbjait idézi fel, és annyira megkapóan retro, hogy az már gyönyörű... De vissza a palack beltartalmához. Szép vörösréz, mahagóni szín ital ömlik a poharunkba, egy gyorsan illanó bézs habbal, csak a kis bakokra jellemző foszlány marad a tetején. Illata karamelles, melaszos, mézes malátaédességgel indít, ehhez jön némi pörkölt mogyoró és dió és egy enyhe alkoholos felhang. Kevés füstösség is vegyül bele. Persze nem olyan intenzíven, mint a Schlenkerla Eiche-jébe, de sok szempontból hasonlóan, olyannyira, hogy az Eiche is 8%-os, és ízvilágában sem áll tőle messze.

Hidegen semmiképp se igyuk, mert így csak az enyhe komlókeserűt és alkoholos likőrösséget mutat. Azonban ahogy elkezd melegedni, úgy nyílik meg. Érkezik egy kellemes karamelles édesség, grillázs, őrölt földimogyoró, natúr gesztenyepüré, és egyensúlyba kerül ez az édeskés teltség a komlózással, s közben háttérbe tolja az alkoholos dominanciát. Egy kicsit direkt festőmaláta íz azért nyomokban kiérződik és - az egyik palacknál, ez a műanyag palackozás egyik átka - a szénsav egy kicsit lehetett volna dúsabb, de más negatívumot nem nagyon lehet felróni ennek a sörnek. Egy szép, telt, édeskés duplabak, ami kifejezetten kellemes ebben a téli világban. Nem akar több lenni, csak egyszerűen egy jó és anyagerős sör, amiből bármikor szívesen iszik az ember, és azt is kapja, amit egy jó sörtől elvárhat. Semmi élelmiszeripari csűrcsavart, hozzáadott okosságokat, csak vizet, malátát, komlót, élesztőt és a kellő időt, hogy a tartályban tisztességesen leerjedjen. Remélem, ha újra arra járok, megkóstolhatom csapról is!