A napokban láttam az új James Bond mozi, a Skyfall három kapcsolódó reklámját (2 Coke Zero, és egy Heineken) amik remekül sikerültek. Pörgősek, macsósak, viccesek, és mind azt sugallja legyünk részesei egy mítosznak. Hurrá, szaladjunk! Vegyünk Heinekent, vagy Coke Zerot és mienk lesz a csaj!

No nem! Amióta a James Bond-filmekre is ily mértékben rátelepedett a marketing azóta egyre nagyobb műanyag üresség kerül ki a kezük közül. A recept egyszerű. Végy egy mítoszt, aminek van múltja, értékei és trendi. Készíts belőle egy új terméket, ami kívülről még értékesebbnek, csillogóbbnak, trendibbnek tűnik, és olcsósítsd le a végletekig. Elveszíti az összes eredeti értékét, de ha jól szondázta meg a tömegeket a marketing, a kasszasiker garantált.

És hogy a Heinekenen - a gyártón - kívül mi köze mindennek a Soproni Démonhoz? A Soproni Fekete Démon az egyike az iható magyar nagyüzemi söröknek. Nem tökéletes, lévén a festőmaláta keserűje viszonylag bután csinál barna sört a világosból, nincs mögötte valódi test, de azért egy vállalható darab, főleg, hogy a kategóriájában egyedül a Szalon Barna a konkurens termék, ami kinézetre és beltartalomra is jóval gyengébb a Démonnál.

Vélhetően egy nap az aktuális heti mítingen az igazgatóság elkezdte nyaggatni a részlegvezetőket, találjanak ki valami újat. A sörmester már nem meri javasolni, hogy gyártsanak valami jóféle minőségi sört, a pénzügyi osztály a válság és a piaci viszonyok miatt ezt megtiltotta. A marketinges viszont csillogó szemmel tálalja az új ötletet. Csináljunk ízesített sört a barnából is, azt most zabálják a sörforradalmon nevelkedő népek. Gyorsan meg is szondázzák a piacot a Budavári Sörfesztiválon, beleadagolják a szörpöt a sörbe. Így nem kell több százezer litert lefőzni. Úgy tűnik ez működik, úgyhogy zöld utat kap a projekt. Osztán persze jó marketingesek lévén, megnézik, mik az aktuális trendek a kézműves piacon. No tessék, megmondtuk, a kezmuvessorok.hu-n hódít a Békésszentandrási Meggyes és Szilvás sör. Nosza, jöjjön egy főzet limitált kiadás. Ez még exkluzivitást is ad neki, és ha bukta, akkor könnyű emelt fővel visszavonulni. Hát kóstoljuk meg.

1. Márka Meggy a sörben - A Meggyes egyértelműen csajosabb, negédesebb darab. Illatra töltött meggyes savanyú cukor, és ízre olyan, akár egy békebeli Márka Meggyet öntöttek volna össze a barna sörrel. Még lopva meg is néztem a nyelvem a tükörben, nem lett-e tulipiros az engedélyezett ételfestéktől. De azóta már nem engednek ilyesmit a ISO-k, úgyhogy marad az enyhe, mandulásan kesernyés meggyes műíz, ami buta alkoholos ragacsot alkot az eredeti Démonnal.

2. Ipari hányásíz - Komlókutató kolléga már átverekedte magát az ízesített Démonokon, és ledöbbent, hogy a természetes szilvalé a soproniaknál miből áll. Igen kitalálták, szilva az pont nincs benne. Helyette van, víz, fruktóz, savanyúságot szabályozó anyag, természetese aroma. És az íze? Nesze neked Chapeau Mirabelle, nesze neked Békésszentandrás. Egy pillanatra még elgondolkozunk azon, hogy a belga fruit lambic-ok közt keressünk párhuzamot, aztán átveszi a szánkban egy sokkal ismerősebb íz a szép szilvás emlékek helyét. Egy másik blockbusterből a Hary Potterből tudnék hasonlatot hozni. Bogoly Berti Mindenízű Drazséjából a hányásízűnek szerintem pont ilyen íze lehet. Vagy ahogy lilakutyák aposztrófálja kommentjében csodálatos életbölcselettel: "Kicsit olyan, mint éhező bevándorlónak az oralsex, eleinte undorító, de a cél érdekében hozzá lehet szokni".

Úgyhogy ezen túl, ha barna sörre vágyunk, fokozott figyelemmel rakjunk a kosarunkba Soproni Fekete Démont, nehogy véletlen egy szilvás vagy meggyes legyen, mert nagyon hasonlít a csomagolás!!!