Küszöbön a tavasz. Reggelenként rigófüttyre ébredünk. Húshagyó kedd éjjelén elővettem a kamra mélyéről egy formás kis üveg frankföldi duplabakot, és evvel búcsúztattam a farsangi időszakot.

A Hofmann sörfőzde Frankónia közepén Bamberg és Würzburg között valahol félúton, Pahresben, egy kis városkában található, és már 11 generáció óta főzi a család a finom söröket. A főzővíz saját kútjukból származik, és a sörkészítést még egy kedvesen bumfordi kis animációval is szemléltetik, ami a Vszjo hacsu znaty! (Mindent tudni akarok! - talán még vki emlékszik rá) szünidei matinésorozatba is simán beférne. ->

A főzde Fest Märzenjét már korábban kóstoltam, ami egy nem túl különleges, de korrekt kellemesen fűszeres sör. A duplabakot is a Sörspecialistánál vásároltam még november végén, valahogy idáig meglapult a pincében. Pedig a feliratok alapján hamarabb is előkerülhetett volna. A hasas flaskában lévő sör 7,5% alkohol- és 19,3%(!!!!) szárazanyagtartalommal bír. Ebből aztán nem spórolták ki az anyagot. Kibontása után a meglepetés az első. Sokkal inkább egy Pils vagy Spezial illatvilágát érezzük. A kétféle Hallertau komló főzelékesen friss, a rengeteg maláta kenyeresen masszív illatfelhői elnyomnak minden mást. Az ekrű hab is - persze csak az átlagos 2-3 mm-es duplabak-habhoz képest - meglepően magasra tornyozódik, és meg is marad viszonylag sokáig. Színe gesztenyeméz és sötét borostyán, tükrösen, sejtelmesen csillog a pohárban. Hát, kóstoljuk meg!

Az első kortyban még mindig a komló és a maláta friss aromája a domináns, de a háttérben, mintegy felhangként, egyre jobban érezzük a karamellesen cukros, likőrös alkoholt is. Szénsavja visszafogottan, de határozottan pezseg. A másodlagos ízekben már megjelennek a karakteres gyümölcsök. Kevés (zöld)dió és fanyar erdei bogyók, aszalt gyümölcsök íze játszik a szánkban. (bloggereink még ilyen ízeket is éreznek: ->)

Most egy kis pihenő után újra megillatozom a kelyhet. Valami nagyon ismerős illatot érzek. Távoli, gyerekkori illat. Pörgetem vissza a filmet, és rohannak az emlékek...

Sárga címkés, - békebeli - koronazáras 'Szobi csipke' szörp. Nagy pohárban, kevés Olympos citromlével, szódával. Még a sör színe is stimmel... Az ízében persze csak egy jellegzetes fanyarság lapul meg, ami - ahogy a pezsgő szénsav egy része elillant - nagy borokhoz hasonlóan gazdag, telt, szájat, ínyt összerántó, de mégis elegáns és könnyed. a Cabernet Franc súlyos, robosztus testéhez, és gyümölcsös zamatához hasonlít talán a legjobban. Igazi marha- és vadételekhez való sör. Vadas- vagy barnamártások mellé, de egy finom erdei bogyós lekvárral pikánssá tett szarvascombhoz is bátran ajánlom kipróbálni...

Kifejezetten gazdag, nem édes ízvilágú duplabak, ami - főleg dús vadételekhez - nagy borokat  megszégyenítő, csodás és összetett ízeket ígér.