2010. jún 21.

Trappisták

írta: pif
Trappisták


 

A trappista szerzetesek a szigorú szabályokat követő Ciszterci rendhez tartoznak, és életvitelük fontos jellemzőjük az önfenntartás, javaik nagy részét saját maguk teremtik elő a kolostorok falai mögött. Mégis a 102 működő apátságból már csak 7 üzemeltet sörfőzdét, ebből 6 Belgiumban, és egy Hollandiában működik. Ezek a termékek nagyon szigorú minőségi elvárások mellett készülnek, és egy speciális hatszögletű logó különbözteti meg a többi sörtől őket. Korábban többségük alig került ki a kolostor falai közül, legfeljebb a közeli kávézóba jutott, de ma már (a Westvleteren kivételével) világszerte forgalmazzák mindegyiket. Nyilván általában drágábbak, mint a többi hasonló műfajú Belga erős ale, de érdemes szép lassan végigkóstolgatni, tényleg zömében egészen fantasztikusak. Külön olyan sörtípus, hogy trappista nincsen, számos sörtípust főznek a szerzetesek: főképp belga ale, belga erős ale, quadruppel található köztük, és a hollandiai Koningshaven készít ízesített búzasört is.

Lássuk magukat a söröket.

Az Orval tekebábú szerű üvege könnyen felismerhető, de kiöntve is nagyon jellegzetes a sör. Narancsos színét három speciális belga maláta adja, plusz a hozzáadott kissé karamelizált kandiscukor. Egyértelműen a legkomlósabb trappista, és a Brettanomyces élesztőtörzs által produkált lópokróc illat is egyedi sajátossága. Mmm, nagyon finom. Belga viszonylatban nem túl erős (6,2 %), de létezik egy kizárólag a kolostor falain belül fogyasztott változata is (Petite Orval), ez bizony mindössze 3,5 %-os, nyilván többet ihatnak belőle a kegyes testvérek.

 

A Chimay sörből 3 féle kapható hazánkban: A fehér, vörös és kék cimkés (a kupakok is ilyen színűek, a negyedik (szintén legkevésbé erős) változatott ebből is a szerzetesek isszák kizárólag. Mi a vörös és kék Chimayt próbáltuk, természetesen az isteni kéket én ittam, de a vöröset sem köpte ki Pável. Nekem leginkább a rumos zamat ugrott be a kóstoláskor, Michael Jackson azt írja, ez a legborszerűbb változat. Minél tovább érik, annál jobb, a palackozás dátuma rajta van a cimkén, borokhoz hasonlóan.

 

 

 

A könnyebben elérhető trappista sörök királya elvileg a Trappistes Rochefort, annak is a 10-es számot viselő tagja. Nekem csalódás volt, máig töröm a fejem, azért-e, mert elkeserített a rengeteg, nagyon sűrűn összeállt élesztő, vagy azért, mert a fantasztikus Thomas Hardy előzenekaraként szerepelt ez a butélia. De hogy rossz nem volt, az tuti.

 

Az eddigiek Belgiumban készültek, méghozzá Vallóniában.

Az egytelen holland, trappista sört készítő kolostori főzde a Brouwerij de Koningshoeven, méghozzá a legnagyobb termelésű az összes trappista főzde közül. Széles a termékskála is, dubbel, trippel, quadruppel, búza, de úgy rémlik, még bakot is főznek, miért is ne tennék, a bak nagyon kedves a hollandoknak. Trippelt a budai rakparti Henry-ben csapoltak (remélem még most is), és fantasztikus volt így frissen, a saját poharából. Számomra, ha nem is a legjobb trappista sö, de biztosan a legjobb trippel volt.

 

 

A Witte Trappist - ot azoknak javaslom, akik még a szokásos korianderes, citrusos belga búzasöröknél is raffináltabb ízt akarnak kostolni, masszívan narancsos jellegű ez a sör.

 

 A Quadruppel egy lórugás a maga 10 %-ával, de nagyon jól van az alkohol maszkírozva.

 

Akkor most következzenek Belgium flamand részének trappista sörei (az isteni Westvleteren kivételével, arról majd akkor, ha lesz szerencsém magamévá tenni.)

Az Achel (akkelnek ejtendő, de kimondhatatlan holland zárhanggal) trappista kolostor 1998-ig nem rendelkezett saját sörrel, a főzőüstöt a németek 1917-ben bontották el. A Westmalle szerzetesei segítettek a termelés újraindításában, nyilván még keresi ez a sör a helyét a trappista sörök világában, egyébként a 4500 hL-es évi termelés a legkevesebb a trappisták közül, még a csak helyben árusított Westvleteren is túltesz ezen.

 

És most jöjjön a nagy szerelmem (Az orval, és a chimay blue mellett) a Westmalle. Fogalmam nincs miért izlett sokkal jobban a dubbel, mint az erősebb világos verzió, talán az ízeket kevésbé trombitálja szét a sok alkohol. És a hab, ez a hab!! Ilyen nincs!

 

 

 

 És ezen az utolsó fotón a Westmalle trippel habja látható. (én tényleg habfetisiszta lehetek) :-)

 

 

Szólj hozzá