Barna búzák bunyója
Még jóval a nagyhírű, német sörökben professzionális sörspecialista bolt megnyitása előtt, a borongós őszi napok hajtottak bele a testesebb barna búzasörök kóstolgatásában. Elhatároztam, hogy párban hajtom végre ezt az áldozatkész feladatot, hol magamban, hol meg egy barátom társaságában.
A sörkorcsolya kivétel nélkül a Pável* által mélyen lenézett tepertőkrémes lilahagymás kenyér volt, úgy hogy elég elfogulatlannak tűnik az összevetés.
* Csak a te khm, eccerű és randa bóti
cipőpaszttepertőkrémedet nézem le, és hadd emlkékeztesselek, kedves kollega, már számtalan esetben javaslatot tettem, hogy magad gyártsad ezt a furfangos étket egy db. húsdaráló és némi - akár bóti - tepertő összehozásával. - Pável
Az első mérkőzés az osztrák Edelweiss és a német Maisel's weisse között zajlott, és bár az alpesi versenyző mindent beleadott, a bajor sör kiütéssel győzött testessége és gyönyörű bézs** habja miatt, mellette az Edelweiss valahogy durvábban összerakottnak tűnik. Meg merem azt is kockáztatni, hogy az osztrákok világos búzasöre talán jobb a barna verziónál is. Amúgy egyre jobban azt kezdem érezni, hogy szegény piros cimkés Édelweiss kihalt a magyar piacról, és tán én vittem el az utolsó hazai példányt a Körtér közeli ABC-ből.
** ezt a színt csak a lányok ismerik! - Pável :)
Kicsit később, már novemberben kerítettünk sört a Franziskaner sötét búza és a Memminger dunkle weiße csatájának, utóbbi Stujber Lajos barátunk, a magyarországi Memminger forgalmazó kedves ajándéka.
Figyelem, a Memminger dunkle weiße már az általam nemes egyszerűséggel bétának nevezett német sz betűvel írandó, és nem dupla s-el.
Én erre a meccsre holtversenyt adnék, mert jóllehet a Franziskaner jóval testesebb, és kicsit ízletesebb, de a Memminger selymességénél, lágyságánál fogva messze nem puffaszt annyira, mint általában a zajos, szénsavdús búzasörök. Pedig a képen is látszik, hogy habja azért van dögivel.
Már javában a jeges januárban jártunk, amikor küzdőtérre állt a Paulaner és az Erdinger sötét búzasöre. Két veretes bajor sörfőzde, mindkettőnek nagyon ízletes söréről van szó. Talán csak a feketésebb, sötétebb sörök iránti szenvedélyem az oka, hogy nálam az Erdinger egy orrhosszal nyert, de azért alig várom, hogy ismét meglátogathassam a Budakeszin található Paulaner lerakatot.
És ahogy már a bevezetőben írtam, ezután történt a sörspecialistával való sorsfordító ismerettségem, most már az előbbieknél is sokkal izgalmasabb barna búzákat csorgathatok le a torkomon, legyen bár napfényes február, vagy esős, szobában marasztaló július. :-)
Ilyeneket ni:
Teccik látni a hatalmas lukat a habkoronában? Ilyen nagy folytonossági hiányt eddig még csak ementáli sajtban láttam.
*
Pável még ezt ajánlotta fel a teljesebb búza-listához: