2010. feb 17.

Boldogok a belgák (1. rész: a legismertebbek)

írta: pif
Boldogok a belgák (1. rész: a legismertebbek)

Minden valamirevaló sörkedvelő egy kicsit leginkább belga szeretne lenni. Nem flamand, nem vallon, hanem egyszerűen csak belga. (Már amikor éppen nem cseh, angol, vagy német létre vágyik). Ebben a kicsinyke országban több sörváltozat van, mint bárhol másutt a világon, és ebből a hatalmas választékból csak egy kicsinyke csepp jut el hozzánk, de ezeket a söröket nagy kár volna legalább egyszer nem megkóstolni. Legaáltalánosabban az mondható el róluk, hogy felsőerjesztésűek (leszámítva a nem túl érdekes tömegsöreiket) és rendszerint meglehetősen erősek, ízgazdagok.

Talán a legelső belga sör amely a rendszerváltás után hazánkba érkezett a Leffe volt. A barna változatot sokfelé csapolva is lehetett kapni, de a világos is érdekes, a barnánál kevésbé, de azért markánsan édeskés, testes sör.

Szintén régóta ismert a Hoegarden is. Típusteremtő hazájában, a német típusútól nagyon eltérő ízvilágú búzasör, citrusfélék és curacao ízesíti az opálos nedüt. Itt egy érdekes, ritkább, dobozos példány látható, igaz nem a jellemző hatszögletű "vödörbe" kitöltve.

A Hoegarden még két érdekes finomságot is gyártott, bár az újabb hírek szerint leálltak a gyártással. Ezek a Hoegarden Grand Cru és a Verboden Vrucht (tiltott gyümölcs). Ezek nagyon hasonlóak, és hihetetlenül "élnek" a palackos utóerjesztés után. (Háromszor is vásároltam belőlük, és az elővigyázatlan nyitás miatt mindháromszor az asztalom itta meg a sör felét sajnos). A maradék fotója itt látható:

Nagyon régóta kapható a Belle Vue Kriek gyümölcsös sör is. Vadélesztővel erjesztett lambicból (erről a fajtáról majd később), és cseresznyéből készül. Kisebb alkoholtartalma miatt akár valami gyümölcslével felöntött sörnek is gondolhatnánk, de nem az. Ezen a fotón egy Hoegarden-es pohárba csapolt példány látható, a székesfehérvári étteremben ilyen finomságra nem adtak:

 

Szólj hozzá

belga