Ha az évzáró bejegyzésben a komló évének nyilvánítottam 2015-öt, az idei év véleményem szerint óriási víz- (azaz sör-)választó lesz nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai söréletben is. Alábbiakban összeszedtem, milyen folyamatokat látok jelenleg a magyar söréletben.

A hazai "sörforradalom" első emblematikus eseménye, a 2011 májusi Főzdefeszt óta óriási fejlődés indult meg a sörpiacon, ami a tavalyi évben az egyik csúcspontjához ért. A fejlődés-változás több irányból indult meg.

1. Sörfőzdék - A hagyományos kisüzemi főzdék helyét egyre jobban átveszik a 90-es évek elején alapított, de megújulni képes üzemek, (Stari, Szent András, Gyertyános, Rizmajer, Fóti stb.) akik képesek voltak bővíteni a palettájukon és időben elkezdték azokat a fejlesztéseket, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a piacon maradhassanak a jövőben. Természetesen megjelentek a minőségi söröket készítők holdudvarában azok az üzemek is, akik meglovagolva a divatot új köntösbe bújtatnak elavult, silány alapanyagokból, aromákkal és egyéb pótanyagokkal készített söröket és megtévesztik a fogyasztókat. A megújult prosperáló kisüzemek mellé zárkóztak föl azok az új főzdék, melyek friss befektetések (Legenda, Hopfanatic, Zip's, Monyó, Reketye stb.). A fejlesztések illetve az újonnan piacra lépett szereplők felszínen maradásának alapja az izgalmas és gazdag sörkínálat kialakítása, mely áll jó alap szortimentből (4-6 sörből áll -  világos láger vagy pale ale, sötét láger vagy bak, valamilyen erős sör, gyümölcsös vagy ízesített sör, esetleg IPA és/vagy búza), és szezonális vagy egyéb különlegességekből (karácsonyi, nyári, közös főzet valamelyik főzdével vagy gerillával). A másik ismérv a megfelelő megjelenés (egységes arculat, üvegpalack, címkedizájn), melyben az elmúlt év szintén nagy változásokat hozott. A harmadik a tartósan jó minőség - lenne. Ez utóbbi sajnos folyamatos probléma egyelőre, bár ez nem csak a sörfőzdéken, hanem a sörösboltokon-pubokon is múlik. A minőség megőrzése érdekében - részben azért, hogy hipermarketek és/vagy nagybani borkereskedések is belistázzák a termékeiket - egyes sörfőzdék bevezették-folytatják a tartósítási eljárások (pasztőrözés és más technológiák) alkalmazását illetve folyamatban vannak újabb fejlesztések, befektetések (pl. automata palackozó, automatizált tisztítási technológiák, modern főző- és erjesztőberendezések - Zip's, Agrometál - vásárlását).
2. Sörös multik térnyerése, szemléletváltoztatása - A három (+1) nagy hazai sörgyár először csak a sörfogyasztás csökkenésére reagált, akciókkal, reklámokkal, és fogyasztásnövelést indikáló promóciókkal. Azonban az Magyar Sörgyártók Szövetségének éves statisztikáiból kiderül, hogy a válság okozta recesszió a sörfogyasztásban is a szélsőségeket erősítette. A szuperprémium-szegmens kevéssé, míg a legalsó kategória (80-120 Ft-os olcsósörök, "ál-német" sörök) jelentősen erősödött és az ún. Core-lágerek (Borsodi, Soproni, Arany Ászok) kategóriája jelentősen visszaesett. Emellett azonban megindultak - több-kevesebb sikerrel - olyan útkereső folyamatok, melyekkel a gyári marketing-osztályok pont a hazai sörfogyasztásban bekövetkezett változásokra reagálnak. Több-kevesebb sikerrel igyekeztek a kisüzemi sörök népszerűségét átültetni a saját termékpalettájuk bővítésével (Heineken - ízesített Soproni Démonok; Dreher - Hidegkomlós). A Dreher már két éve felelevenítette a sörgyári fesztivált, ahol kísérleti ízeket tesztelnek a sörissza néppel, ami alapján új termékek bevezetéséről is döntenek. A cseh sörök hagyományos népszerűségét kihasználva is próbálták erősíteni a termékpalettát. A Borsodi (Molson-Coors) a Staropramen kérdőjeles minőségű licence után a korábban is kapható, import Dark mellett az Unfiltered és a Granat márkákat is behozta. A Drehertől (volt SAB-Miller) a szintén licenc-"minőségű" világos Kozel mellé az import Kozel Cerny az 1-2 próba-akciós dömping után már folyamatosan kapható több helyen. És most a közelmúltban a Heineken is lépett és a takarék-üzemmódban működő martfűi gyárban elkezdik a Krusovice-licenc főzését. A változás a reklámokban is észlelhető. Míg 2-3 éve egymást érték a nőgyűlölő-meccsnézős-humorfesztiválos hármasság színvonalán mozgó reklámok, addig egy ideje elkezdték felnőttesebben is megszólítani a fogyasztókat. Komlóról, malátáról szólnak sörreklámok, és a bumfordi poénkodás mellett-helyett minőségi sörös ismeretekkel, gyártástechnólógia "kulisszatitkokkal" igyekeznek a fogyasztókat a saját sörmárkához csábítani. A nemzetközi sörszcéna is óriási változáson esett át. A kisüzemi főzde-bumm után a multik egyre több craft-főzdét vásárolnak fel, amelyek között olyan komoly tranzakciók is megtalálhatók, mint a Ballast Point (Constellation Brands) illetve a Lagunitas (Heineken) californiai főzdék 1-1 milliárd dolláros eddig csillagászatinak hitt vételára. És ne felejtsük el, a 2015-ös év legnagyobb sörös üzletét, az AB-InBev - SAB-Miller fúziót, ami olyan, mintha az autóiparban a Volkswagen és a Toyota fuzionált volna, és ez előbb-utóbb a magyar sörtérképet is átrajzolhatja. Ezek az események több üzenetet hordoznak. Egyrészt a költségcsökkentés és a tőkekoncentráció jegyében, másrészt viszont a craft.beer szegmensben való térnyerés irányában történik lépés. Hogy a megvásárolt főzdék megőrzik-e azt a minőséget, amit korábban jelentettek, az szintén kérdőjeles, de hasonlóan az autógyártók luxusmárkáihoz (Bugatti, Lexus, Acura stb.), a nagy sörmultik is felépítenek olyan brandeket, melyek kézműves alapokon nyugszanak, de beépítik a saját nyersanyagbeszerzési és disztribúciós rendszerükbe, hogy továbbra is megőrizhessék dominanciájukat. Hiszen az USA-ban már 19% körüli a craft-főzdék bevétele, és termelési kapacitásuk is 13-14%-os súllyal esik latba a teljes sörgyártást tekintve. A márkaépítés a piacszerzés mellett egy másik szegmensben, a gasztronómiában is rendkívül fontos szerepet játszhat, hiszen a minőségi sörök egyre inkább megjelennek a gasztronómiában. Egy komolyabb étterem lassan oda fog figyelni nemcsak a bor, hanem a sörlapjára is, és a nemcsak a hagyományos (világos-barna-gyümölcsös-alkoholmentes) vonalon, hanem, hasonlóan a pálinkához, a speciális minőségi sörök vonalán is elkezdik bővíteni a kínálatukat. A magas gasztronómiában való megjelenéshez és a sokszor háttérbe szorított női fogyasztóknak a megnyerésére indította a sörgyártók európai szövetsége a Love Beer campaign-t, melyben az új elnök vezette magyar tagszövetség is részt vett és magyarítva előrukkolt a Sör mi több eseménysorozattal, melynek idén is több rendezvénye várható.
3. Befektetők - sörözők, sörboltok - A kisüzemi-"kézműves" sörök térnyerése természetesen nem hagyta hidegen a befektetőket sem. A vendéglátásban egyre több piaci szereplő jelenik meg, akik - ez főként Budapestre érvényes, de vannak vidéki példák is - már "kötelezően" tartanak kézműves sört a kínálatukban vagy éppen pont a kézműves vagy cseh illetve belga sörre építik a vállalkozásukat, több-kevesebb sikerrel. Emblematikus példa 2015-ben a Marionett megnyitása és a Csakajósör "kettes számú" üzemegysége a Hopaholic Pub, és az Élesztő új import craft-sörös egysége az Élesztő Importer. Két különleges vállalkozás is van a piacon, a Horizont, akik nem sörfőzde, és nem gerilla-főzők, hanem fiatal tehetséges sörfőzőkkel dolgoznak és főzetik le a sajátmárkás söreiket, melyek már szintén bekerültek országos élelmiszerbolt-hálózat polcaira, illetve a Csapház sörkimérések, ahonnan "csapolt" minőségben lehet hazavinni palackban a sört. (egyébként ezt a palackba csapolási technikát békésszentandráson, a Rózsában is alkalmazzák) A sör ilyesfajta térnyerése felerősítette a versenyt. Korábban unikális boltok mindennapivá válhatnak, és a 2016-os év meghozta az első - sokak számára fájdalmas - sörös hírt, a Sörspecialista, az egyik úttörő sörbolt január végén bezár. Ebből is kitűnik, hogy a sok új hely megnyitása okán a kézműves sörözők-sörboltok kínálata mellett fontos az, hogy a boltot eltartó nagyközönségnek továbbra is unikális kínálatot, programot nyújtsanak, de olyan elhelyezkedésük legyen (pl. romkocsma-negyed, ), ahol a napi forgalom is rentábilis. Sok helyen hozott/hozhat változást, hogy a GVH döntése szerint a három nagy sörmulti nem kérhet a szerződésben kizárólagosságot, így több vendéglátóhely úgy tud a multi márkák mellett "vendégcsapra" tenni kisüzemi vagy más importból érkezett sört, hogy megtartsa a multi által nyújtotta előnyöket. (ingyenes csaptisztítás, komoly beszállítói hálózat, kedvezményrendszer, eszközkészlet-dekoráció)
4. Sörfesztiválok - A budapesti sörfesztiválok (Oktoberfest, Corvin-negyed, Palotanegyed) közül kiemelkedik a Belga Sörfesztivál, a Cseh Sörfesztivál, a Budavári Sörfesztivál és a Főzdefeszt. A belga a Belgaco saját fesztiválja, a cseh feszten pedig elenyésző kivétellel csak import cseh söröket találunk, így ezek nem érintik a magyar kisüzemi főzdéket. A Budavári Sörfesztiválon a nagykereskedések és a multik is kiállítók, így ott a komoly konkurencia miatt egyre behatároltabb a kisüzemi főzdék megjelenése. A Főzdefeszt kezdetben szinte az egyetlen fóruma volt a kis főzdéknek, és emiatt 2014 őszéig sajátos érdek-lelkesedés keverékéből állt össze a kiállítók megjelenése a feszten. 2015 nyarától (a Főzdefeszt brandbe 2015-ben vásárolta be magát egy külső befektető, a Komló és Maláta Kft) azonban már teljességgel üzleti alapon került a Főzdefeszt megrendezésre, így a kiállítói díjak emelkedése és egyéb viták a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületével - a budavári fesztiválhoz hasonlóan - itt is jelentősen megszűrte a megjelent főzdéket. Az idei évben a már két éve sikeres bécsi Craft Bier Fest-nek és az utóbbi időben sikeres gasztrofesztek (pl. a Gellért Szálló hagyományos Márton-napi borfesztiválja 2015-ben sörös rendezvénnyel indult.) mintájára a Főzdefeszt is tervez - bejelentésük alapján, melyre már állami támogatást is kaptak - "fedettpályás" sörfesztivált, kérdés, hogy milyen keretek között, és be tud-e vonzani annyi résztvevőt, mint az évek óta sikeres belga fesztivál. A tavaszi és őszi Főzdefeszten már 2014 nyara óta tapasztalható egy átstrukturálódás, melynek egyik legmarkánsabb tényezője, hogy az említett financiális és egyéb viták okán távol maradó kisüzemi főzdék helyébe a népszerű sörös gasztro-kocsmák (Neked Csak Dezső; Élesztő, Hunyadi Lakásbisztró stb.) és palettájukon a kis szériás sörökkel előrukkoló gerilla-főzdék új főzetei kerülnek. A kisüzemi főzdék vagy beletörődnek ebbe a számukra sok szempontból hátrányos változásba, vagy megvan az elvi lehetőségük, hogy saját sörfesztivált szervezzenek. Mivel tavaly óta új, fiatalabb vezetőség van ennek az egyesületnek az élén, várható, hogy kilépnek a Főzdefeszt árnyékából, ami a sörszerető fogyasztóknak minden szempontból jobb, hiszen a fesztiválok "versenye" a sör és a fesztivál szervezésének minőségén is jelentősen javíthat.
5. Házi sörfőzők-gerillák, fogyasztók - A 2012-es engedélyezés óta megszaporodott az otthonfőzők száma. A Házi Sörfőzők Egyesületének versenyei és a sörfőzőeszközöket és alapanyagokat is árusító sörboltok és a mindent megkönnyítő internetes kereskedés beindította azt a folyamatot, hogy egyre több jó minőségű házi főzet készül, és a sikeresebbek - részben a Corvinus Egyetem sörmester szakát elvégezve - rutinos gerilla-főzőkként is bemutatkoznak. Természetesen nem szabad a fogyasztókról sem elfeledkezni. Ahogy a 90-es évek elején nagyon sokan nem tudták, mi fán terem a jó bor, úgy 10-15 évvel később már egy átlag borfogyasztó is viszonylag jól ismerte a borfajtákat, volt fogalma minőségről, eljárásokról, borvidékekről. A magyar "sörforradalom" még gyerekcipőben jár, 5. évébe lépve megállapítható, hogy egy szűk körön kívül még sokan nem ismerik a söröket, nem tudják, mit várjanak el egy-egy márkától, fajtától. Nincs még a kézműves sörnek (főleg a mainstream cseh-német-belga vonaltól eltérő söröknek) megfelelő fogyasztói kultúrája, ami hatásos ismeretterjesztéssel (blogok, események, sörvacsorák, fesztiválok, médiamegjelenések) sokat javulhat. Fontos továbbá a fogyasztókkal közvetlenül kapcsolatba kerülő vendéglátósok (csaposok, pincérek, vendéglátóhely-tulajdonosok) képzése is, mert nagyon sok helyen a pult túloldalán állók sem elég tájékozottak.

Összefoglalva a fentieket, a 2016-os évben - véleményem szerint - előbb-utóbb túlkínálat lesz kézműves sörökből, ami előtérbe helyezi a minőség kérdését, és a egy új versenyt fog elindítani a kisüzemi főzdék között. Ez néhány szereplő eltűnéséhez, vagy háttérbe szorulásához vezethet. Elengedhetetlenek lesznek sörfőzdék felszínen maradáshoz a komoly befektetések, a megfelelő disztribúciós hálózat, bejáratott állandó partnerek vagy saját vendéglátóhely, ami a folyamatos üzletmenethez és a szükséges fejlesztésekhez alapvető. Meg fogja szűrni a piacot az amerikai sörfőzde-bumm és az európai kisüzemi robbanás miatt egyre jobban érződő komlóhiány, amely nem csak az új nemesítésű komlókat, hanem alap nemeskomlókat is érint, és eltelhet 1-2 év, ami alatt a termesztők utolérik a piaci igényeket. Ez természetesen az alapanyagárak és a költségek emelkedésével jár együtt.

A vendéglátóhelyeken az idei évben lassan megindul egy áttörés, és a sör a street-food vonal után nagyon lassan bekerülhet a fine-dining éttermekbe a bor mellé, ami divatot teremt a "második" vonal számára is, és megnövekszik a nyitott, kevésbé ár-érzékeny minőségi borfogyasztók igénye is a kézműves sörre. A multicégek sem hagyják figyelmen kívül a trendeket és ez a vendéglátóhelyek, ital nagykereskedések és szupermarketek kínálatában is érződni fog. A multik minőségi sörös befektetései és az élelmiszerláncok folyamatos sör-akciói hosszabb távon olyan árversenyt is hozhatnak, melyek szintén a kisüzemi főzdék esélyeit rontják, viszont egyre több fogyasztónak lesz meg az esélye a dömping-sörök mellett az elfogadható-jó minőségű sörök vásárlására.

A sörszcénától eddig távol(abb) álló befektetői csoportok megjelenése már a Főzdefesztnél is szembetűnő, de további "kívülről" érkező szereplők is érkezhetnek, és ez még jobban élesíteni fogja a kialakuló piaci versenyt.

A fogyasztók tehát inkább profitálnak az idei sörévből, a piaci szereplőkre azonban nagy verseny vár. 2016, a 'kihívás éve' lesz.