A Szent András sörfőzde immár harmadik éve jelenik meg az Esthajnal névre hallgató karácsonyi sörrel, amit minden évben más hangulatban, más recept szerint főznek le. Két éve - a gyümölcsös szentandrási sörök töretlen sikerén felbuzdulva - még áfonyás sör volt az Esthajnal, azonban tavaly már egy lucfenyős ünnepi lágerrel melengették meg sörbarátok szívét. Idén az Esthajnal nem a szokásos 6-os pakkal érkezett, hanem egy míves kivitelben elkészült, pohárral megspékelt díszdobozt is keblemre ölelhettem. Nagyon szép lett, remek ajándék bárkinek egy díszdobozos konyak vagy Unikum helyett.

De azon kívül, hogy jól néz ki a csomagolás, maradt-e energia a beltartalomra is? Erre kerestem a gyertyafény mellett választ. Az idei Esthajnal egy füstös, 7%-os búzabak képében hozza a sörkarácsonyt. Benne - vélhetően Weyermann-féle nem, Bud Taste szólt, hogy Bestmalz - füstölt árpamaláta, sima és crystal búzamaláta, valamint pilzeni és karamellmaláta került. Klasszikus német nemeskomlókkal (Hallertau és Herbsbrücker) inkább csak lágyan megalapoztak neki, itt a füst és a búza, no meg a kétféle élesztő játékából lesz az ízek fősodra. Úgyhogy pukkantom is föl a "palackba zárt karácsony"-t és megmerítkezem az ünnepi hangulatban.

Illatában természetesen az első a füstösség, de nem olyan sonkalé-intenzítással, mint a Schlenkerláknál tapasztalhatjuk, hanem visszafogottan, mint egy főtt füstölt csülök. Mellé a búza fűszeressége érkezik másodikként, de ez sem az intenzív ananászos-banános vonal, hanem kevés szegfűszeggel és Jókai bableveses zöldségességgel, ecet helyett citromlével savanyított lencsefőzelék gőzével, nyers szelídgesztenyés felhangokkal telepszik meg. Béke és melegség sugallata, fázós vállunkra terített barna pokróc, melynek van egy kis olcsó dohány és szeretett nagypapa-illata, de ezek nem kellemetlen, hanem szép emlékeket ébresztő, boldog állandóságot sugalló illatok.

Tojáshéj-szín, kellemesen dús hab, világos tölgyfaszín opálos csillogás hívogat. Az íze is maga az extremitásoktól mentes teltség, krémes, édeskés, de nem cukros test, jól adagolt füstösséggel, remekül passzoló fűszeres élesztősséggel, ami szépen harmonizál a komló visszafogott keserűjével és enyhén fanyar zárással. Frissítő, de telt is egyben, azonban nem súlyos, csak tartalmas. A szénsav is pont annyira friss, hogy nem szúr, csak élénk. Ha nem búza volna, a visszafogott füstösség miatt a Schlenkerla Eiche, a tölgyfás duplabak vérvonala lenne, de itt a búza fanyarsága és fűszeressége, mely az utóízben a füstösséget elnyomva dominál, többdimenzióssá teszi a bambergi klasszikushoz képest.

A füst miatt persze biztos, hogy megosztó lesz, de aki egy kicsit is el tud vonatkoztatni a füstös íztől, és komplex étel-sör párosban gondolkodik, az alighanem megtalálta az ideális kísérőitalt a csülkös bableves vagy az újévi malacsült és lencsefőzelék mellé. A visszafogott fanyarság és a füst szenzációsan passzolhat még egy tradicionális csülkös-babos káposztához. Én azonban egy másik karácsonyi slágert, a gesztenyés pulykát is szívesen kipróbálnék mellé, a gesztenyét, - hogy ne legyen száraz - némi - sörrel beforralt - diós almával felturbózva. Utolsó ötletem - erősítendő, hogy az Esthajnal 15 igazi ételbarát sör - egy mézes-kelbimbós-almás libacomb, melyhez mentaszószos burgonyapüré járul. Ha meg egyik sincs kéznél, akkor egy jóféle balzsamecetes mustáros-sörsajttal megkínált pirítós is megteszi. Aztán csak nézzük elégedetten a pislákoló gyertyát és a hunyorgó csillagokat....