2014. nov 04.

Kis komlóhatározó IV. - Amerikai komlók 1. - Adottságok, gyökerek és a nagy boom

írta: pif
Kis komlóhatározó IV. - Amerikai komlók 1. - Adottságok, gyökerek és a nagy boom

Az USA Németország mögött (34e tonna / év) még mindig jócskán lemaradva (21e tonna / év) "csak" a második legnagyobb komlótermelő a világon, azonban - az amerikai sörforradalommal párhuzamban - itt a leginnovatívabb, leginkább sokrétű az új komló-alfajok piaci megjelenése és széles körű használata. Mielőtt felvenném a történeti szálat, annyit fontos megjegyezni, hogy egy új komlófajta piacra kerülése a kutatás és a keresztezés megkezdése után ma is legkevesebb 8-9 év, ami hosszúnak tűnik, de az angoloknál láttuk, hogy a Wye-program megindítása után volt olyan komló, ami 15-20 évvel a kísérleti szakasz után került kereskedelmi forgalomba, és persze ezerszám születnek olyan keresztezések, hibridek, melyek egy szám-betű kombinációként a genetikai "irattár" süllyesztőjében végzik dicsőbbnek indult pályafutásukat.

Az észak-amerikai kontinensre a vadkomlók pollenjei Ázsia felől körülbelül félmillió évvel ezelőtt juthattak el a cascadehop-farm.jpgkomló őshazájából, valahonnan Belső-Ázsiából. A Massachusetts Társaság először 1629-ben vitt nagyobb mennyiségben európai komlótörzseket az Újvilágba, és ezeknek a komlófajoknak és az amerikai őshonos fajtáknak a szabad kereszteződéséből jöhetett létre az első különállóan is jegyzett amerikai komlófaj a Cluster (megkülönböztetnek Early, azaz korán érő - inkább a keleti régióban és Late, későn érő Cluster-t - inkább a nyugati régióban). Ez az amerikai alap-komló. A 19. század folyamán még nem népesült be a nyugati part, így ahogy a telepesek egyre jobban birtokba vették a nyugatabbra eső területeket, úgy került a komlótermelés fókusza is egyre nyugatabbra. Az 1860-as években Wisconsin államban - a búzaárak csökkenése miatt - a farmerek óriás lendülettel kezdtek komlótermelésbe, és ebben az időben itt folyt az Egyesült Államok komlótermesztésének 77%-a. Természetesen, - mint mindennek a világon - ennek is van magyar vonatkozása.

Haraszthy Ágoston - a "magyar gróf", -  utazó, üzletember, földbirtokos, San Diego első haraszty.jpgrendőrfőnöke, és a "californiai bortermelés atyja", igazi regényes figurája a 19. századi Amerikának. Mielőtt Californiában beindította volna a modern felfogású szőlőtermelést, Wisconsin államban vásárolt birtokokat, ahol elsőként ő fogott - gőzhajó társaság alapítása, juhtenyésztés és egyebek mellett - komlótermesztésbe. Ma már Wisconsin nem jelentős ebből a szempontból, de 15 évvel később pont ezek voltak a gyökerei annak a komlótermelő központnak, amit az állam jelentett az 1860-as évek végére. Jellemző magyar sors is az övé, az általa telepített szőlők 1867-ben filoxéra járvány következtében nagyrészt kipusztultak és csődöt kellett jelentenie. Nicaraguában próbált új üzletekbe - cukornád és rum - fogni, de felesége sárgalázban meghalt, ő meg 1869-ben eltűnt, valószínűleg felfalta egy krokodil... Az amerikaiaknak máig is ő az - európai nagy borokkal versenyképes - nagyívű amerikai borászat megteremtője.

Jelenleg az USA legnagyobb komlótermő területei az észak-nyugati államok területén húzódnak. Washington állam területén, a Yakima-völgyben, a Cascade-hegység (ismerős a név?!) lábánál a teljes USA-termelés 77%-a. A második legnagyobb termőterület Oregon, (kb 14%-os részesedéssel), ahol az 1870-es évektől volt felfutóban a komlótermesztés, és 1932-ben ez az állam volt a legnagyobb komlótermelő az USA-ban. A fő termőterület a Cascade-hegység nyugati oldalán a Willamette-Valley (ez is ismerős, ugye?!), és a helyi egyetemen az OSU-n (Oregon State University) van az USDA (az USA mezőgazdasági minisztériuma) által támogatott komlókutató központ is. A harmadik nagy terület 8%-kal Idaho, ahol két nagy területen folyik a termesztés. Az egyik egy 688 hektáros farm, a kanadai határ mellett a világ legnagyobb sörkonszernje, az Anheuser-Busch tulajdonában áll. Itt főleg a Saaz és a Hallertau amerikai változatait termesztik, míg az állam dél-nyugati, Oregonnal határos területén  az új fajták a jelentősek.

Az USA a sok német-holland-angolszász kivándorló és az ipari találmányok (a hűtéstechnika fejlődése és a cascadehopcandy.jpghűtővagon - az Anheuser-Busch a vasúti sörszállítás jelentőségének a felismerése miatt (is) lett akkora óriásvállalat) hatására nagyon hamar bekapcsolódott a nagyipari sörtermelésbe, és ezt a mennyiséget ki kellett szolgálni a megfelelő minőségű és mennyiségű nyersanyaggal. Az angol komlóknál már láthattuk, hogy a Wye-program valamint az osztrák-magyar monarchiában élt Gregor Mendel genetikai kutatásainak hatása az USA-ra is kiterjedt, és a prohibíció utáni években (1930-tól) az ottani egyetemeken is beindult a növénynemesítés keretein belül a komlónemesítés, melyben Oregon állam egyeteme jár(t) az élen. Még az 1950-es években is az oregoni komlóültetvények 90%-án a Clustert termesztették, azonban a peronoszpóra (downy mildew - DM) terjedése miatt újabb, ellenállóbb alfajokra volt szükség. Dr. Stan Brooks, az egyetem kutatója kezdett el kísérletezni az USDA megbízásából új alfajokkal, és a keresztezések során a Fuggle-komló és a Serebrianka, egy orosz komló-alfaj genetikai tulajdonságait hordozó nőnemi növényekből, melyek ismeretlen eredetű szabadon poroztatott (open pollination) hímivarú komlókkal kereszteződtek, létre is jött a USDA 56013 munkanevű komló, mely hasonló tulajdonságokkal (azonos alfasav-bétasav arány) bírt, mint az amarikai sörgyártásban kedvelt német nemeskomló, a Hallertauer Mittelfrüh. 1965-ben egy másik nemesítő-kutató, Dr Al Haunold újra előhúzta a parkolópályára tett USDA 56013-at, és elkezdték a próbatermelést. Azonban a sörgyárak nem nagyon kaptak rá az új, de nem kipróbált komlóra, amíg Adolph Coors, a Coors söróriás feje úgy nem döntött, hogy kipróbálja az új komlót, és a Cluster szokásos ára (50-60 cent / font) helyett 1$ / fontos árat ad érte. (A Coors rengeteg Hallertaut importált, amíg egy rossz német termés után - gombabetegség: Verticillium - égbe szöktek a piaci árak és hirtelen szükség lett nagy mennyiségű, olcsó aromakomlóra.) Megszületett a Cascade - a Californiától Washington államig húzódó hegység után kapta a nevét - komló, ami a 70-es években többek között elindította az amerikai sörforradalmat is. 1972-ben a kutatóközpont átadta a Cascade-et a nagyüzemi termesztőknek, és pillanatok alatt 13%-ra nőtt a Cascade aránya az amerikai komlótermelésben. A siker beindította a termelők érdeklődését, és folyamatosan jelentek-jelennek meg az újabb komlótörzsek. A már említett Dr Al Haunold 23 új, piaci forgalomba is került komló atyja. Jellemzően a helyi komlótermelők gazdasági erejére, saját komlókutató vállalatokat is alapítottak, ahol folyamatosan folyik a komlónemesítés és természetesen copyrighttal is körbebástyázzák az új nemesítéseket. Így találunk sok népszerű komló neve előtt három betűs kódokat. Találkozhatunk a YCR (Yakima Chief Ranch - lásd pl. Simcoe) előtaggal és a HBC (Hop Breeding Company (a Yakima Chief Inc. a tulajdonos - lásd még Citra), vagy a VGX (Virgil Gamache Farms - lásd Amarillo) betűsorral, melyek jól ismert és kedvelt márkákhoz vezetnek. A konkrét komlók - kicsit kevésbé vadregényes - felsorolásáig pedig már nem kell sokat aludni, jönnek hamarosan.

Felhasznált irodalom: komlótermelésről, meg még egy pici, törénetről, nemesítésről, mindháromról, és egy tudományos mélységű blog, amiből nagyon sokat lehet okulni

Képek: Innen meg innen

Szólj hozzá

komló sörtörténet