Ahogy többen leírtuk 3-4 év alatt a "Sörforradalom" eljutott egy olyan szintre, hogy a kisüzemi sörök tényezőkké váltak a magyar piacon és gasztronómiában egyaránt. Kicsit hosszabb lélegzettel, de megpróbáltam összeszedni, mit hozott és mit adhat a jelenlegi helyzet nekünk sörszeretőknek, és azt is, hogy milyen lehetőségek és veszélyek vannak a magyar sörös piacon.Ha nagyon marketinges akarok lenni, akkor egy bő lére eresztett, botcsinálta SWOT-analízis következik, amiben nem írok le új dolgokat, de összegzem kicsit a jelen állapotot, és remélem, közös gondolkodáshoz vezet ez is, mint ahogy Tibeer-rel (aki a Facebookon már elmondta a magáét) már társalogtunk erről.

Erősségek: Visszagondolva az elmúlt 3-4 évre, amikor bloggerek, sörbarátok először találkoztunk, magunk se gondoltuk volna, hogy hová fejlődik pár év alatt a hazai sörös világ. Számtalan sörös bolt, rengeteg kisüzemi főzetet csapon és üvegben tartó söröző, kávéház nyílt, és trendi hely a városban már nem engedheti meg magának, hogy csak nagyüzemi söröket tartson. 2 éve főzhetünk otthon is sört, nem csak pálinkát, és a házi sörfőzőknek nemcsak szervezete, de jól kitalált versenye is van, ahonnan olyan sörfőzők indultak, mint Németh Anti - Sernevelde (Napalm, Katalin Cárnő), Róth Zoltán (Távoli Galaxis) és Kiss Tomi - Hopfanatic (Angry Beast, NoHopLimit) - csak a győztesek nevét sorolom most... A sör-trend gasztrós előretörését még olyan szakácsok sem hagyták figyelmen kívül, mint pl. Takács Lajos (Olimpia), és tavaly télen már igen komoly választékunk volt sörökből, és a főzők olyan trendekre is ügyelnek, hogy a lelkes sörivók kapjanak bakot, és téli söröket (Hangover Santa, X-Mas Madness, Rotburger weihnachtsbier, Rizmajer Karácsonyi, Téli Mese? Békésszentandrási Esthajnal - csak hogy az elmúlt pár hét terméséből merítsünk). Van két komoly sörfesztivál a fővárosban (Főzdefeszt - 2x évente; Budavári Sörfesztivál) és számos kisebb rendezvény és gasztro-esemény országszerte, ahol a sör izgalmas színként vagy éppen főszereplőként van jelen. Olyan egyedi, kis szériás sörökről van itt szó, amelyek pont avval szereznek rajongókat, - amellett, hogy általánosságban jobb és több alapanyagból, odafigyeléssel és megfelelő módon készítik el -  hogy kevéssé elérhetőek.

Gyengeségek: Mivel ezek a sörök kis kapacitású főzdékből, vagy gerilla főzdék termékeként bérfőzésként kerülnek piacra, behatárolt, hogy milyen réteghez jutnak el. A főzdék sem tőkeerősek, kapacitáshiánnyal (főleg erjesztőtartály) és tőkehiánnyal küszködnek. Sok - főleg kis vidéki főzde - csak PET palackban forgalmaz, amivel nem tud megjelenni olyan boltokban, ahol fontos egy trendi termék jelenléte. A hagyományos eljárás alkalmazása hátrányt is jelent, hiszen az elkészült sör stabilizátorok és pasztőrözés hiányában könnyebben romlik meg, és rosszabbul is tárolható a nagyüzemi söröknél. A vendéglősöknek, kocsmáknak a kis főzdék nem tudnak hozzájárulást fizetni, poharakat, reklámanyagot stb. adni, ingyenes és folyamatos csaptisztítást nyújtani, amit a nagy főzdék biztosítanak. A kapacitáshiány miatt az ellátottság is akadozhat, hamar elfogy egy-egy főzet. Sok kis főzde nem tud (financiális okok, ismerethiány, kereslethiány) vagy nem akar bekapcsolódni az új vonalba, és ezért nem képes igazán versenyképes termékeket előállítani.

Lehetőségek: A házi sörfőzés az interneten robbanásszerűen felkavarta az állóvizet. Az internet elterjedésével mindenhová eljutnak receptek, könnyen és relatíve olcsón beszerezhetjük a know-howt, alapanyagokat, kellékeket. Versenyek és fórumok segítik elő, hogy egyre tökéletesedjenek a receptek, főzési technikák. A házi sörfőzés az egyik legjobb terjesztője a sörkultúrának. Más irányból a sör jelenleg nem csak Magyarországon, hanem az egész világon trendi gasztronómiai termék. Olyan "boros" országokban is megjelent kézműves termékként, mint Olaszország, Spanyolország. A hagyományos sörországokban (Anglia, Hollandia, Belgium, Németország) is hódítanak az új trendek, és a különválás a nagyüzemi söröktől, az új komlóhibridek, élesztőtörzsek rengeteg új színt, ízt hoznak a megszokottak mellé. A fine-dining is felismerte, hogy a bor mellett a sör izgalmas új ízekkel gazdagíthatja az egyes ételeket és rendezvényeket. Az éttermi megjelenéssel egy komoly, fizetőképes és értő (borszeretők) réteg szeretheti meg a kisüzemi söröket, és válhat stabil vásárlóvá, fogyasztóvá. A piaci igényeknek megfelelően, Magyarországon is beindult a hagyományos sokéves egyetemi képzés mellett egy újfajta sörfőző-mesterkurzus a Corvinus Egyetemen, ami a divat mellett egy új szakembergárda megszületéséhez, illetve a már meglévő főzdék szakembereinek tudásmélyítéséhez ideális. A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete, szembeszállva a hazai nagy multik (Magyar Sörgyártők Szövetsége - Heineken, Dreher, Borsodi) lobbijával beadványt készített a versenyhivatalnak, hogy a kisebb sörfőzdéket segítse, nagyobb esélyekkel kerülhessen be a sörük vendéglátóhelyekre, ami - lévén nem tudnak pénzt, marketingeszközöket adni a sörük mellé - jelenleg erős versenyhátrányt jelent számukra. (Hogy mi lesz ennek az eredménye azt sajnos nem lehet még sejteni sem.)

Veszélyek: A kisüzemi sörfőzésre három jelentős irányból leselkedhet veszély, ami megtöri az eddigi lendületet. Az egyik az import. A divat terjedésével egyre több az angol, német, belga és egyéb irányból érkező külföldi sör érkezik az országba, amelyek jó minőségben és sokszor a hazai főzeteknél kedvezőbb áron kerülnek a boltokba éttermekbe, illetve a jobb ellátó-hálózat, nemzetközi marketing miatt sokkal szélesebb körben elérhetőek. Ha a magyar kisüzemi sörfőzés nem tud stabilan jelen lenni, és ez a jelenlét nem párosul a folyamatos jó minőséggel, a legfontosabb vásárlórétegét veszíti el a kisüzemi sör. A másik irány a hazai multik, akik egyszerűen a jelenlétükkel, óriási reklámmal eltakarják az igazi sört, és az árérzékeny fogyasztók az ő termékeiket választják egyszerű financiális kompromisszumból. A multik is érzik, hogy lépniük kell, mert komoly piacot is veszíthetnek, (pl. a mintaország USA-ban a kisüzemi sörfőzdék részesedése már 10% fölött van, azonban ott egész más viszonyok vannak) de a több millió hektós éves termeléssel bíró nagyok, csak darabosan, "költséghatékonyan" és főleg óvatosan léptek. Így született meg néhány - sörszerető szemmel katasztrofális - kísérlet, a sörforradalom felhígult löttyei. A megdöbbentő, szerencsére hamvába holt Kézműves Arany Ászok, a Dreher Summer és Winter Moments, a pécsi Három Királyok, ami találó fogalmazással (a FB-n kommentelte valaki) egy sűrűbbre főzött Szalon, és tavaly a soproniak két sokkoló, gyümölcsös ízű Démona. Ezek már a harmadik piaci ellenfél a tudatosan rossz, olcsó minőséget "kézműves" sörként előállító, a piaci hullámot meglovagoló nyerészkedő kontárok, ügyeskedők tábora. Ilyen pl. a Corvinburg Új Maláta sorozata, vagy mindnyájunk nagy "kedvence" a Smaklig Maltid Kft, akikről már többször írtunk és a Komlókutató blogon is hangos volt a kommentáradat nem egész egy éve. Ők is lejárattak - a Dreher mellett - olyan szókapcsolatokat, mint a "kézműves sör", amely elnevezést jóérzésű sörivó inkább kerül. Az a csillogó aranykapszula alá bújtatott, rossz minőségű PET-palackos gagyi a legkárosabb tényezők egyike, mert a tájékozatlan fogyasztókat tántoríthatja vissza a nagyüzemi sörökhöz. Hiszen miért venne 750 forintért kézműves Pusztai Világost, ha egy liter hasonló, vagy még jobb minőségű, csillogó dobozos (amúgy csapnivaló mosogatólé) sörért csak a harmadát kell fizetnie.

Összegezve a fentieket a legfontosabb, hogy a hazai kisüzemi sör versenyben maradhasson adott a nemzetközi és a hazai környezet és van vásárlói kedv. Ezeket a fogyasztókat (akik azonban meg kell győzni, nehogy elforduljanakAzonban a főzdéknek és a kocsmáknak-boltoknak, hogy megtartsák a vevőiket, sürgősen tenni kell, a folyamatos és stabil minőségért. Ne fordulhasson elő, hogy - az elfogadható szint felett - előforduljon romlott, vagy hibás sör az eladóhelyeken. És ebben az esetben a kocsmáros-boltos illetve közvetve a főzde azonnal intézkedjen, hogy mi, akik isszuk a sört ezt - még egyes hibás daraboknál is - végső soron pozitívan éljük meg, és ne veszítsük el a 'vásárlói bizalmat'. Széles körű összefogás kell, amely lehet céh-szerű szerveződés, lehet konkrét szerződés, lehet csoport, aki valamilyen logót feltűntet a sörein címkéjén. Tulajdonképpen mindegy, a fontos az, hogy a piaci szereplők, túljutva az elmúlt  évek hurráoptimizmusán, ami abból eredt, hogy végre lett széles és színes sörkínálat, idén és a közeljövőben elsősorban a minőségre koncentráljon. Vétek Gyuri régóta hangoztatott véleményét osztva, szükség van ezen felül egy szélesebb fogyasztói körre, és jó, viszonylag baráti árú ivósörökre - a különlegességek mellett, -  hogy nagyobb legyen a sörértő tábor. Ehhez több főzdére, nagyobb főzőkapacitásra van szükség, és a főzdéknek pillanatnyi érdekeikkel szemben, hosszabb távra kell tervezniük. Mint termelőknek be kell tartaniuk a jó értelemben vett kézműves filozófiát, ami a pillanatnyi - de esetleg rövid távú - haszon helyett az értékteremtés filozófiája. Vannak-lesznek érdekellentétek, ütközések, de lépni kell.

Ez egy vitaindító, de néhány gondolatot, ami nekem személy szerint, mint fogyasztónak fontos, azért leírok. Én örülnék minél több információnak a címkén. Az alkohol mellett minimálisan a Balling-fokot, és a felhasznált maláták és komlók fajtáit üdvös lenne szerepeltetni. A vevőtájékoztatás fesztiválokon, más médiákban is nagyon fontos. Tudjuk miért jó a kisüzemi, és miért nem a nagyipari. Tartsunk bemutatót, képzéseket, kóstolásokat a főzdetulajdonosoknak, kizárólag hagyományos sörökkel foglalkozó serfőzőknek. És egyszerűen beszéljünk a sörről, beszéljen a szakma, beszéljen a laikus vagy szakértő fogyasztó. A főzdék nyissák meg a kapuikat, hogy legyen látható, mit, és hogyan főznek, milyen környezetben. Kommenteljünk, találkozzunk, igyunk, osszuk meg, lájkoljuk hogy amit eddig elért ez a magyar Sörforradalom, az ne puhuljon föl, ne veszítse el azokat az értékeket, amiket adott.