Szlovén kisüzemi körképünk második állomásához értünk. A Pelicon Sörfőzde egy olasz határ közeli kisvárosban, Ajdovščinában jött a világra, Anita és Matej gondozásában. A Human Fish mellett ők azok, akiket - egyelőre a neten - sikerült kicsit közelebbről megismernem. Első akciójuk a már előző posztban is linkelt vicces oktatófilm, ami ugyan brewdogos áthallásoktól sem mentes, de kétségtelenül hasonlóan hatékony beharangozója egy kis vállalkozásnak. A "Hogyan igyunk kézműves sört hóviharban?"

meggyőzött a társaság elhivatottságáról, és rögtön meg is kerestem őket.

Anitát, a főzdéről beszélgetve, kikérdeztem a szlovén törvényi keretekről is, és hogy milyen a házi- kisüzemi sörfőzők helyzete déli szomszédunknál. Hát kis hazánkban mindenképp jobb a helyzet, hiába van déli szomszédunk az Euro-övezetben, hiszen nálunk 2012. január 1-től 1000 liter alatt csak bejelentési kötelezettsége van a házi főzőknek. Szlovéniában viszonylag egyszerű a helyzet. Legálisan csak jövedéki adót fizetve lehet sört főzni, elvileg ha fizet az ember, akkor főzhet, de ezt a fajta adót, csak akkor fizetheti valaki, ha nem magánember. Így a házi főzők vagy mélyen hallgatnak, vagy gründolnak egy kis vállalkozást. Tulajdonképpen a szlovén piac a felsorolt 4 főzdén kívül (The Human Fish, Pelicon, Vizir, Bevog) még egy kis mikrofőzdéből, a Carniolából áll, akitől - egyelőre - sajnos nem sikerült semmit szereznünk.

Bár a Peliconnak van IPA-ja is, mi egy Summer Ale-t, a Nineties Bitch-et kaptuk (Thank you, Anita!) tőlük kóstolásra. Gyönyörű emeletes, paplanos fehér habbal kerül poharunkba, színe szalmasárga, kis citromos teával karöltve.
 Illata citrusos (narancshéj, citrom) üde komló, enyhe gyógynövényes gyantás keserűvel megspékelve. Igazi könnyed ale-nek ígérkezik, úgyhogy rá is vetjük magunkat ebben a szép későőszi napsütéses időben.

Rövid malátaédesség, kis kekszesség után egy leheletnyi fanyarság suhan át nyelvünk szélein, hogy aztán masszívan megérkezzen egy gyógynövényes, fűszeres keserű. Intenzív kakukkfű mellett szurokfű és némi korianderesség-witbieres vonal (bár búza nincs benne, ha jól tudom) érződik. A kakukkfű a Kissler Fito-jához hasonlóan érvényesül a sörben, de talán nem annyira intenzív, mint abban, így jobban (nem csordul túl tőle az ember egy pohár után) iható. A 80-asévek magyar üdítőiparának Canada Dry Tonicra érkezett csattanós válasza, a Kristálykeserű (meglepetésemre előhúzta valaki a varázskalapból és gyártja) jutott az eszembe még, amit 3 gyógynövényből (fehér ürömfű, benedekfű, tárnicsgyökér) készítettek, és persze a jól ismert lecsavarhatatlan, tenyérszétvágós kupakkal zártak le atombiztosan. Szóval egy kesernyés, enyhén vizes, picit fanyar, illatos és gazdagon komlózott könnyű nyári üdítő sör a Pelicon Nineties Bitch. Egy kicsit talán lehetne intenzívebb a fanyar vonal, de aki szereti a békebeli szikvizet a nyári melegben, vagy a már emlegetett tonikot, annak kifejezetten frissítő darab lehet. Annyira meg nem leszünk elvetemültek, hogy sörbe citromkarikát dobjunk. Remélem, a Pelicon többi söre is eljut hozzám valamikor, és persze akkor be is számolok róla a nagyérdeműnek. Addig meg a következő részben megint egy új szlovén főzdével folytatjuk...