2013. ápr 16.

Olvassunk statisztikát! - Olcsósörös a magyar fogyasztó

írta: pif
Olvassunk statisztikát! - Olcsósörös a magyar fogyasztó

Nemrég adta ki a magyar "sörszentháromságot" (Heineken-Dreher-Borsodi) tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetsége a 2012-es közleményét.

IMG_6547.JPGA sajtónak szóló PR-mézesmázból kiderül, hogy derék multijaink környezettudatosak, az elbocsájtások ellenére is rengeteg munkavállalót foglalkoztatnak közvetve a söriparban, remek adófizetők, küzdenek az alkoholizmus ellen és hogy a nehéz piaci helyzet ellenére is sikerült a 2011. évi termelést 1,26%-kal megfejelni.

Azonban, ha megnézzük, hogy a minőségi kategóriák szerinti bontásban hogy alakult a 2012. évi sörfogyasztás már messze nem ilyen rózsás a kép:

A "szuper-prémium" kategóriában (Heineken, Gösser, Coronita, Miller) a 403e hektós fogyasztás visszaesett kicsivel 400e hektóra, de a "prémium kategória" (Dreher, Stella) még növekedett is 4%-al, 519e hektóról 541e hektóra.

Azonban a legérzékenyebb veszteség a "középkategóriás" vagy mainstream söröknél érte a gyártókat. A 2011-es 3 millió 29e hektós termelés majdnem 5%-kal, 141 ezer hektóval visszaesett. A rendes sört kedvelők számára csak ipari szemétként értékelhető "alsó kategória" meg közel 10%-kal, 198e hektóval növekedett és már 2 millió hektó fölött van. Az átlag fogyasztó tehát az olcsóság és a silányság posványában bolyong.

És mit is olvashatunk ki, ha levakarjuk a marketinges-bullshitet a hírekről? A felső kategória egyértelműen piacot vesztett, és erre nincs forrásom, de részben a kézműves-kisüzemi sörök térhódításával magyarázom mindezt. A legérzékenyebb bukás - a reklám- és marketingdömping ellenére - az alapsörök területén történt. A márkánként korábbi millió hektó feletti termeléssel dicsekvő Soproni-Arany Ászok-Borsodi hármas óriási mínuszt ért el a piacon.

Végére maradt az "alsó kategória", mely tulajdonképpen az "álnémet sörök" kategóriája, amit mindegyik nagy gyár ont magából. Ezek a 100-120 Ft / 0,5l környékére pozicionált 3-4 %-os sörök a termékek igazi alsópolcos huszárai, a "sörök Tescós-virslijei" jelentős emelkedést értek el. Ez egyrészt a válsággal magyarázható, mivel egyszerűen még az Arany Ászok-Borsodi-Soproni gyenge sörökre sincs meg a fizetőképes kereslet.

Azonban egyvalamiről nagyon mélyen hallgat a beszámoló, pedig sztem ez egy elég fontos szegmense a hazai sör(?)gyártásnak. Az ízesített sörök piaca szinte mindenhol Európában óriási növekedést mutatott, A nagyon tradicionális német piacon is majdnem 5% a sörszörpök részesedése. Így nálunk is ez volt a legdinamikusabban fejlődő szegmens. Gyanúm szerint - bár konkrét bizonyítékom nincs - ennek a termelési eredménynek a számaival tupírozták fel a gyártók az excell-táblákat, hiszen ezekbe a sörszörpökbe is a leggyengébb minőségű sört keverik ipari glükóz-fruktóz szörpökkel. Azaz, ha a sejtésem igaz, nagyüzemi sörgyártás erős mínuszban lenne a sörszörpüzemi sikerek nélkül.

Ami ebből nekünk az egyetlen jó hír, - bár erről nem szól a hivatalos beszámoló - hogy bár a sörgyárak felfogása nem fog változni, de a kézműves sörök piaca jelentősen nőtt. Ha nem is fogja elérni egyhamar a USA-beli 11%-os piaci részt, ám a gombamód szaporodó főzdék és sörözők mindenesetre biztatóak, és intő jel a nagyoknak, hogy előbb-utóbb elő kell húzni nekik is valamit a kalapból, ha nem akarják a fizetőképes vásárlókat elfordítani maguktól.

Szólj hozzá

magyar sörpiac