Még karácsonyra vásároltam be egy tisztességes ünneplős tétel sört a Sörspecialistánál, és az ünnepek alatt majdnem ki is ment a fejemből, hogy vettem egy ilyet is. Szerencsére a Komlókutató írt róla, így már csak ezért is előhúztam a pince mélyéről, mert az ötpontos sörök mostanában ritkák voltak KK blogján is, kiszorította őket a Smaklig Matild (sic.) pár szupefőzete.

Tényleg csak néhány szó a főzdéről és a sörtípusról, mert KK elég kimerítően szólt már róla, úgyhogy én inkább az illatokra-ízekre koncentrálok, nem a könyvtári anyagra. A Bierzauberei Bécs mellett egy kisvárosban üzemel, és tavaly debütáltak a sörei Budapesten, természetesen a Ganz utcában, mint ahogy ezt az osztrák-német vonalnál megszokhattuk. A főzde az alap kínálat és egy  karácsonyi sör mellett mostanában főzött egy 20 Ballingos 13 féle komlóval készített 2013 fantázianevű Imperial Ale-t, van a tarsolyukban epres, zabpelyhes stout, és még tavaly készült ez a Burton Ale, ami egy 1852-es német serfőzőkönyves recept felturbózott változata. Burton a 19. században az angol sörfőzés fellegvára volt, több sört főztek itt, mint Londonban. Mészben gazdag vize rendkívül alkalmas ale-ek főzésére, így a "burtonisation", azaz a víz kémiai összetételének a burtoni vízhez való hasonlóvá tétele is rég bevonult a sörtörténelembe és a szakma szótárába. Természetesen nemcsak alap ale-eket főztek, hanem hasonlóan a belga tripel-quadrupel vonalhoz, itt is készültek bor-erősségű sörök, Barlewine-ok, amik a városról a Burton Ale nevet kapták. Ezek a gazdagon malátázott, erős, intenzíven komlózott sörök igazi illat- és ízbombák, amit az erjesztésükhöz használt egyedi élesztőtörzsek még jobban kiemelnek és tovább gazdagítanak. Azért a Bierzauberei főzőmestere meghazudtolta volna magát, ha nem toldja meg egy kis plusz fűszerrel az alapreceptet, ami jelen sörünknél a koriander és az édenmag (malagétabors - egy főleg Észak-Afrikában használatos fűszer), melyek csavarintanak még egyet az illaton és varázsolják el még jobban az ízlelőbimbóinkat.

Csodás fuvallat csapja meg az orrunk kitöltéskor. Igazi szentháromsága ez az illatoknak. Édes-fanyar-keserű hullámzik végig az egész sörön, és ez folytatódik majd a zamatában is. Muskotályos szőlő, virágosan gyantás komlóillat után intenzív hársméz keveredik sárga-, majd őszibarackkal. A koriander is odafurakszik az illatorgiába, meg egy enyhe csípős grapfruitos fanyar-keserű (talán ez az édenmag?), majd vérnarancs. Olyan szépen adagolt harmónia, hogy - bár majd megveszik az ember, hogy belekortyolhasson végre - amíg bírjuk, nem törjük meg ezt a varázst. Az illat ennél a sörnél az izgalmas, sokat ígérő előjáték, egy magasabb gyönyörhöz vezető út első méterei. Habozás nélkül nekivágunk! ("Miazhogy!")

Azaz a magas alkohol ellenére - vélhetően a gazdag komlózás miatt - a habozás is megvan. Kellemes, közepesen telt, ekrű habot fejleszt, ami azért nem túl tartós, de 11,4% alkoholnál már ez is komoly. És a jól ismert fehér fátyol végig a felszínén marad a mézes-narancsos, szalmasárga enyhén opálos mannának. Ennyi csábítás után egy vadállat mohó mordulásával rontunk neki a szűz nedűnek és megízleljük. Fűszeresen (koriander) édes indítás után enyhe narancsos (aperolos) keserű és gyantás, szájösszehúzó komlós keserű párosul édes gyógynövényes likőrös alkohollal. Kicsit az az érzésünk, mintha egy Becherovkát hangolt volna át valaki, naranccsal komlóval és szénsavval valamiféle divatos koktéllá. Apró, enyhén szúrós, pezsgősen elegáns buborékok viszik az édest és a keserűt, játszanak tovább a szánkban. Megjelennek az első fűszeres boros jegyek (Irsai Olivér, Rajnai Rizling) ahogy a fanyarság is előlép, de mindjárt újra átadja helyét a mazsolának, aszalt vörös áfonyának, majd ismét egy intenzív keserű, és jön illatban és ízben is egy nyerspezsgős, ásványosan savas, gyümölcsös lezárás.

Mint a Shakespeare összes rövidítve (Sör - bocs!) magában hordozza a Pale Ale-ek illat- és íz-jellegzetességeit az egyszerű világos ale-ektől, az IPA-kon keresztül a Barley Wine-ig. Minden megvan benne, amit eddig tapasztaltunk, csak komplexebben, intenzívebben. A Bierzauberei valóban varázslatos sört főzött.

Ételt nem készítettem hozzá, de azért összekóstoltam néhány ízzel, és egy vaníliás, tejszínes baracklekváros desszertet ajánlanék hozzá, egzotikus fűszerezéssel, vagy egy narancsdzsemmel és vörös áfonyával ill. gránátalmával bolondított hideg hátszín is passzolna hozzá egy enyhén megpirított kalács-ágyon. Nemsokára érkezik belőle új szállítmány, aki teheti, ne hagyja ki...