Szeretem a fűszeres és kellemesen telt malátás ízű söröket. A Sörmanufaktúrában tett beszerző körutamon megkívántam a buttenheimi főzde Gold Märzenjét.

Ez a Märzen nagyon hasonlít az Oktoberfestre főzött sörök közül a HB és a Hacker-Pschorr ünnepi főzeteinek teltebb, édeskésebb ízvonalára. Malátájának az édessége kifejezetten érződik kóstoláskor nyelvünkön. Vélhetően a főzővíztől, egy markáns, fémes ízvilága is van ennek a sörnek, amit egy kifejezetten intenzív keserűséggel bíró, száraz, kicsit pilzesbe hajló komlózás zár. Sokaknak idegen, furcsa ez a szerintem a frankföldre és a St. Georgen Bräu ízvilágára jellemző sör. Nekem kifejezetten bejött, olyannyira, hogy egy régóta elkészíteni tervezett ételt hangoltam át némileg ehhez a sörhöz.

A Šaltibarsciai a litván nemzeti konyha egyik alappillére. A lengyel-ukrán-orosz céklaleves vonalnak egy nagyon markáns megnyilvánulása, ráadásul nélkülözi a rettegett meleg céklalevesek unalmas földes ízvilágát, amelyekről apáink és nagyapáink annyit meséltek a 80-as évek - húshiányban szenvedő - Lengyelországából egy-egy IBUSZ társasútról hazaérkezvén. A név litván szóösszetétel, hideg (šaltas) borscs. Alapesetben aludttejből, vagy kefirből készül, de én, már csak az 5,6% alkohollal bíró Gold Märzen kedvéért is, egy kicsit sűrűbbre és testesebbre készítettem.

Hozzávalók 8-10 személyre: 6 közepes cékla, 2 sárgarépa, 1,5 dl csirke alaplé, vagy 1 húsleves kocka, 20 dkg natúr sajtkrém, 2,5 dl tejszín, 250-300 g zsíros (20%) tejföl, só, barna cukor. A hámozott céklát jól megmossuk szeletekre vágjuk és a hámozott répával együtt fazékba tesszük. Ráöntjük az alaplevet, felöntjük vízzel, úgy hogy elfedje sózzuk és megfőzzük.

A kész zöldségeket turmixgépben egy kevés főzővízzel, a tejszín-tejföl-sajt hármassal, kb. 1 evőkanál barna cukorral krémesre turmixoljuk, utánaízesítjük és kihűtjük. És már kész is. A litvánok enyhén sózott, felezett főtt burgonyával, felezett főtt tojással és - a balti államokban illetve Skandináviában elmaradhatatlan - kaporral tálalják. Én a Märzenhez érett Camembert sajtot szeleteltem bele, és petrezselyemzölddel szórtam meg a tetejét, hogy a csábító lilásrózsaszín őrületet még jobban színesítsem.

A céklának a bántó földes íze eltűnt, maradt egy kellemes, krémes zöldségíz, vasassága jól összepasszolt a sör fémes ízvilágával, a teltséget a gazdag, zsíros tejtermékek jól kiegészítették és natúr krémességük kiemelte a maláta édes ízeit. Az érett camembert enyhe kesernyéje meg jól összeillett a gazdag komlózással. Remek, kiadós és ráadásul böjtös étel. Lehet hozzá savanykás rozskenyeret enni, de szerintem bőven elég a folyékony kenyér. Érdemes kipróbálni akár egy egy barna búzához is, illatos zöld fűszerekkel és füstölt pisztránggal vagy bátrabbaknak esetleg ruszlival.