Kedvenc multinacionális söróriásaink két önfeledt és önelégült ünnepi öntömjénezés között lelkes kutatómunkával jóárasítják az általuk sörnek csúfolt italokat. A sörpancsok (Radlerek) mellett a Borsodi Sörgyár nem is olyan régen piacra dobott egy szűretlen búzasört, melynek alapanyagai között hajmeresztő dolgok is szerepelnek. A szokványos víz, árpa- és búzamaláta, komló, sörélesztő mellé vidáman odakevert koriander még a belga witbierek ízvilágát idézi. A kukoricagríz meg a jól megszokott honi multis-sörfőző hagyományokat invokálja. De a stabilizálószer és a pektin, már a modern élelmiszerlaborok sötét hátsó szobáinak sejtelmes lombikjait idézik fel. Az, hogy stabilizálószert raknak a sörbe, hogy ne romoljon meg a satnya alapanyagok miatt persze nem újdonság. Citromsavtól és kénezéstől fájdul meg a gyanútlan sörfogyasztók gyomra és feje nap mint nap. De hogy kerül a sörbe pektin, amit eleddig - legalábbis jómagam - az ipari lekvárfőzés egyik alapanyagának ismertem. Annyira izgatott a dolog, hogy addig kutattam, míg végül az interneten ráakadtam egy kis szabadalomra, melyet - hohóóó, míly véletlen! - a Heineken holland kutatócége húzott elő a varázskalapból.

Mi tagadás némettudásommal még nincsen baj, de élelmiszer- és vegyészmérnöki affinitásom sajnos nincsen. Azért kihámoztam annyit, hogy a pektin a sörök habtartósságánál játszik fontos szerepet. A Heineken találmánya előtt a pektint a hagyományos zöldségekből, gyümölcsökből ill. algákból, moszatokból nyerték ki a sörmultik. Azonban a söridegen anyagok a sör ízét és egyéb tulajdonságait is jelentősen rontották. Míg a Heineken fehér köpenyes sörvegyészei rá nem jöttek, hogy a pektint ki lehet ám nyerni a komlótobozból, vagy a komló gyökeréből is. Csak megfelelő savas ph értékű oldatban kell hevíteni, majd utána centrifugával kicsapatni az oldatból a kész komlópektint. Ehhez persze nem kell jó minőségű komló, jó bármilyen szemét, a lényeg a sörazonos anyag. Már csak egy problémát kellett kikísérletezni. A sörfőzés közben hozzáadott pektin a főzés hőmérséklete miatt lebomlott, így hiába rakták bele. De addig-addig lombikoztak, míg erre is rájöttek, hogy a főzési eljárás utolsó 10 percétől kezdve már bármikor nyugodtan hozzáadható a "csodaszer". Egy jó élelmiszeripari mérnök pedig a sör minősége és a pektin tulajdonságai, no meg egy mellényzsebben lapuló pontos excell-táblázat ismeretében már nyugodt szívvel hozhatja ki a hab-maximumot, akármelyik komlótartalmú mosogatóléből.

Az eljárást szerencsére(?) a többi multi is hamar eltanulta, így van sok "sörnek" szép, aranyérmes habja. Kedves E-gészségünkre! (sic.)