Isten hozott mindenkit a nehézsúlyú sörök nemhivatalos házi világbajnokságán! A versenyre 5 bajor versenyzőt hívtunk meg. Mindegyik jó házból való és igencsak (anyag)erős. Megszólalnak a harsonák és a tömeg üdvrivalgása mellett bevonulnak az arénába a versenyzők. Itt jön mindjárt harci kocsiján a Löwenbräu Triumphator, a bajor címeres Memminger Klausator, az apró termetű, de annál csodálatosabb Ayinger Celebrator, az izmosan rusztikus Tucher Bajuvator, és a mindenható Paulaner Salvator.

A kóstolót a János Étteremben tartottuk - köszönjük a helyszínt a tulajdonosnak. Blogháromságunk mellé negyediknek az étterem séfje, Gábor is betársult.

Neki külön köszönjük a finom fánkokat és az isteni halacskás, szárított paradicsomos kenyércsodát, ami sörkorcsolyául szolgált. Nehezen is birkóztunk volna meg ezekkel a szupernehéz sörökkel éhgyomorra. Elsőként felállítottuk a kóstoló sorrendjét. Előtanulmányink és korábbi kóstolási élményeink alapján az alábbi sörsort véltük helyesnek.

1. Löwenbräu Triuphator - 7,6 % alkohol- és 18,2%!!! szárazanyagtartalom. A vörösesfekete, kólaszín sör habja hamar elillan, de pókhálószerűen ott marad egy miliméter a pohár falán. Jellegzetes pörkölt malátás illat és íz árad a sörből. Azonban - bár tudtuk, hogy nem egy édeskés duplabak - meglőpően intenzív a komló kesernyéje. Szinte pilsesen friss a keserű íz. Visszakóstoláskor haloványan előbújik egy édes, gesztenyemézes aroma is. A sör remekül elrejti a magas alkoholtartalmat, ízében nem érződik, hogy ennyire erős itallal van dolgunk. A keserű ízvilág miatt elsősorban nehéz mártásos húsos, de enyhén savanykás (pl káposztás) főételek mellé javasolnánk.

2. Memminger Klausator - 7,1% alkohol - Sötétebb színvilágú az előző sörnél. Feketébb, kevésbé áttetsző. A habja ennek is, akár az utána jövőknek hamar elillan, de pókhálószerűen megmarad egy hajszálvékony csík a pohár falán - ez annyira jellemző mindegyikre, hogy nem is írom le többször, értsük oda az összeshez. Illatában elsődlegesen kristályos mézre, mézcukorra asszociál a kóstoló. Ízében ugyancsak előbújuk ez a ragacsosan édeskés világ. Szinte ellenpontja a Triumphator keserű ízének. A másodlagos ízekben azért ott bújkál a szárazabb, kesernyésebb pörköltmalátás ízek. A séf szerint - nem olcsó - de nehézbombázó választás lenne meglocsolni vmi egészben sült húst (sertéscsülköt, bárányt). Elhangzik a karamellizált pecsenyelés összefüggés, majd az ízkavalkádban még gyantás, lépes mézes felhangok mellett tisztán kiérződik a zölddió íze. Pável, csak "Micimackó dugisöreként" aposztrofálja majd hozzáteszi, hogy "olyan ...ö...izé, mint a kék 'á' Verlainnél..." Az édes ízdominancia miatt almás káposztás csülökhöz javasoljuk, ami természetesen evvel a sörrel volt meglocsolva, miközben sütötték.

3. Ayinger Celebrator - 6,7% alkohol- és 18,5%!!!! szárazanyagtartalom. Kitöltés után a jellegzetes duplabakos pörkölt malátás jegyek mellett kiérződik az egyértelmű karamelles édesség és - meglepetésre -  a friss, virágos komló illata. Már szaglálva is sokkal harmonikusabb, mint az előző kettő. Pávelnek nem annyira jön be az íze. Szerinte "lombik sör" - nagyon mesterségesen állnak össze az alkotórészek. A többiek azonban hamar lehurrogják. Nagy borokat megszégyenítően összetett ízvilágú ez a sör. Az édes és a komlós illetve a pörkölt malátás keserűség csodás harmoniája hömpölyög benne. Szerintem egy igazi jin-jang sör. A keserűség és az édes között röpíti az embert, és mikor az egyik íz már-már túlsúlyba kerülne, újra átveszi a dominanciát az ellenpont, és aztán újra előről, míg a pohár ki nem ürül. Önmagában fogyasztandó, igazi különlegesség.

4. Tucher Bajuvator - 7,2% alkohol - jellegzetes fekete szín, múló hab. Illatra nem annyira összetett mint az eddigiek. Amolyan igazi sztereotíp sör. Amit egy duplabaktól elvárhatunk - alkoholgazdag, pörkölt, enyhén kesernyés. Düsi szerint "nyögvenyelős duplabak, amolyan bumfordian parasztos, akár a telt keblű bajor menyecske a címkéjén. Kólás illat mellett dominánsan érződik benne az alkohol, bár nem ez a legerősebb sör. A többi sör ízében sokkal jobban megbújik, belesimul a magas alkohol. Gábor a mixtura pectoralishoz, gyermekkorunk imádott kanalas köhögés ellenijéhez hasonlítja az ízt, és elhangzik még a cuba libre cukor és lime nélkül is. Persze csak az előző sör után ilyen negatívak a felhangok, de eddig ez a sör jött be a társaságnak a legkevésbé. Hozzátéve, hogy bárcsak minden "gyenge" sör ezt a színvonalat hozná. Barnamártásos, Kloß-os, sertéshúsos ételekhez ideális lehet.

5. Paulaner Salvator - 7,9% alkohol. Elérkeztünk az utolsó darabhoz. A Salvator színe jóval világosabb, mint a többié. Sötét narancs, mélyborostyán narancsos bézs habbal. Az illata ennek megfelelően nem olyan pörkölt karamelles, hanem gyümölcsösen telt. Méz, kandírozott narancshéj illatozik belőle, karöltve domináns koktélcseresznyével és halványan aszalt szilvával. Ízre ezek után meglepetés, hogy semmi ragacsosság nincsen benne, az édeskés zamatok elbújnak a harmonikus komló és a száraz ízek mellett. Elegáns, valódi desszertsör, vagy akár konyak helyett egy jó étkezés után, sokáig ízlelgethető, szopogatható. Visszakóstolva remek konyakos narancsos igazi ünnepi ízeket varázsol a szánkba. Önmagában vagy valamilyen alkoholba áztatott gyümölcsös desszerthez tudnánk elképzelni, melyet megbolondítanak egy kis magas kakaótartalmú csokoládéval.

A nagy verseny végén a bírák visszavonultak, és nemsokára megszületett a döntés. Düsi, Pif és Gábor véleménye szinte egybevágott, Pávelé jelen esetben egy igazi minority report. Lássuk:

Pável: 1. hely - Memminger Klausator, 2. hely - Paulaner Salvator, 3. hely - Ayinger Celebrator, 4. hely - Löwenbräu Triumphator, 5. hely - Tucher Bajuvator

Gerard Duchemin, Gábor és Pif: 1. hely - Ayinger Celebrator, 2. hely - Paulaner Salvator, 3. hely - Memminger Klausator, 4. hely - Löwenbräu Triumphator, 5. hely - Tucher Bajuvator - (a teljesség kedvéért: Gábor a 2. és 3. helyen holtversenyt állapított meg)

Düchemin: Én még csak annyit tennék hozzá, hogy a jó öreg Michael Jackson a 2000-es könyvében a Salvatornak (vagyis a stílusteremtőnek) a maximális 4 csillagot adja, a Celebratornak, és a Triumphatornak egyaránt 3-at, a Bayuvatornak kettőt, és a Klausatort nem is említi.

Egyöntetűen utolsó helyre szorult a Tucher a maga alkoholos "bumfordiságával". A Löwenbräu pilses keserűsége - ami egy más típusú sörnél előny lenne - miatt (is) hátra szorult. A Memminger duplabakja lekörözi az előzőeket, de talán nem ér fel a Salvator és semmiképpen nem a Celebrator magasságaiba. A Salvator minden más összehasonlításban valószínű verhetetlen volna, de a Celebrator - nem véletlenül 100 pontos a ratebeer-en - olyan tekintélyt parancsolóan nagyszerű, hogy egyértelműen övé az első hely.