Ennek a posztnak más címet szerettem volna adni, nagyon mást, de Pável leszavazta. Hogy mi lett volna a cím, az nemsokára úgyis kiderül. A címben szereplő két véglet természetesen a sörök minőségének a két (ha nem is teljesen) végpontja, de legalábbis a két szélső tartomány.

Kezdjük talán az alsó fertállyal. Sokan olvashatták egy már a blogon nem olvasható mondatomban, vagy akár személyesen is meggyőződhettek róla, hogy egy derék sörgyárunk bajor licensz alapján állít elő egy olyan sört, amely nemhogy semennyire nem hasonlít a németföldi változatra, de körülbelül annyira ihatatlan, mint a dobozos, némettelen német nevet viselő, álnémet álsörök. Persze ettől ez még egy nagyon népszerű márka, alig találni olyan tesco vagy auchan újságot, amely ne hirdetné százegynéhány forintért ezt a kincset. Na de ha ilyen népszerű, mi gátolná meg az utánzását? Utánozzák is bizony! Hasonló színvilággal, hasonló névvel, tipográfiával, oroszlános szimbólummal. Biztos az íze is hasonlóan remek. Szóval úgy látszik a trágyát szarral hamisítják.

De lássuk a másik végletet, a top-ot.

Már régóta figyelem a söröscimkéken olykor felbukkanó kék-sárga köröcskéket, amelyek arra hívják fel a figyelmet hogy a termék földrajzi eredetvédelem alatt áll.

Ha az ember egy kicsit utánaolvas, megtudhatja, hogy a földrajzi eredetvédelem az EU-ban szigorúan szabályozott, és csak azt a mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert lehet ilyen módon megkülönböztetni, amely esetében kapcsolat áll fenn a termék vagy az élelmiszer jellemzői és annak földrajzi eredete között, azaz ezek a termékek csak azon a földrajzi területen belül állíthatóak elő, legalábbis a termék egy része. Ez utóbbi kitétel kissé kevéssé tűnik nekem szigorúnak, hiszen lehetővé tenné azt is, hogy egy sört valahol előállítsanak szigorúan megszabott körülmények mellet, majd máshol, a palackozás helyén valamilyen adalékanyagot hozzáadjanak. Mindenesetre erre az utólagos pancsolásra sörök esetén szerencsére nem tudok példát.
Érdekes, hogy ilyen eredetvédelmi címkét eddig még csak német és cseh sörökön láttam, de pl. belga üvegen egyen sem.

Most lássuk részletesen, hogy mely sörök tartoznak ebbe a minőségvédett kategóriába:

Csehországban: Chod-i sör (Chodovar), Česke budějovicei sörök, de nem csak a Budvar, hanem a Budějovický měšťanský pivovar termékei is, pl. 1795, Samson stb. és újabban a Černá Hora sörfőzde sörei,

Németországban: általában bajor sörök, Brémai sörök, Dortmundi sörök, Gögginger sör, Kölni felsőerjesztéses sörök (Kölsch), Kulmbach-i sörök, Müncheni sörök, Wernesgrüner.

Angliában pedig: Kentish ale, Kentish strong ale, Rutland bitter.

Az eredetvédelem pontos neve németül: geschützte geographische angabe, magyarul: oltalom alatt álló földrajzi jelzés, angolul: protected geographical indication (PGI), csehül: chránêné zemêpisné označení, szlovákul: chránené zemepisné označenie.