Jó két és fél éve írtam először a - németalföldi "hegemóniát" megtörő - nyolcadikként létesült trappista főzdéről, és debütáló főzetéről. Még az ősz folyamán pillantottam meg a Sörmanufaktúrában az engelszelliek második főzetét, egy "világos dubbel"-t, a Benno-t. Annak rendje és módja szerint be is vásároltam belőle, és hazafelé már körvonalazódott az új poszt is... Aztán aznap nem volt idő, és a sört - mi tagadás - nemes egyszerűséggel elfeledtem. Jól megy, mondhatja erre bárki, vagy más a sok sörivás és a közelgő öregség okozta szenilitással is megvádolhat, de én az őszi magyar kézműves sörkánanán sokszínűségének rónám ezt fel. Nincs olyan hét a városban, amikor ne lenne egy sörbemutató, ne raknának fel valami izgalmas újdonságot a jobb helyek csapjára.

Aztán az ünnepek után kaptam három palack ízlésesen csomagolt Thomas Menner-sört és a Pannonhalma, apátsági sör, bencések, trappisták asszociációs ívet követve bevillant a Benno, és 15 perc kutakodás után meg is leltem a pince egyik eldugott szegletében egy alsó polcon. Erre szokták mondani, hogy pillanatnyilag jó ötletnek tűnt, mármint, hogy oda tegyem a gyerekek legói és egyéb ajándékai melletti rejtekhelyre. De megvolt, és ezért tovább nem húztam az időt, megkóstoltam.

Benno Stumpf apát a 2. világháború utáni első apátja az engelszelli kolostornak, róla nevezték el a második főzetet, egy 6,9%-os világos dubbelt. Jogosan kaphatják fel fejüket a sörszeretők, hisz dubbelként manapság erős, de barna belga söröket ismerünk, és a blonde és a tripel szokott a világos lenni a belga főzdék kínálatában. Nem véletlen tettem idézőjelbe a bevezetőben én is. De kicsit utánaolvasva kiderült, hogy az ős-dubbel a Westmalle kolostor 1836 decemberében főzött világos söre volt, úgyhogy az osztrák trappisták nem csupán a szortiment végett, hanem vélhetően a tradíciókra való tekintettel is világos dubbelt főztek. A korábbi főzethez hasonlóan a Benno-ba is mézet tettek a sörfőzők, és a belga sörélesztő mellé jóféle elzászi komlót, a Spalter magasabb alafasav-tartalommal bíró francia testvérét, a Strisselspaltot főzték a sörbe.

A várt belga élesztős illatok mellé egy kellemes citrusosság (narancs, narancshéj) és zöldséges komló érkezik. A Benno így kicsit háromutas sör lett, mely ha akarom izgalmasabb, mint egy átlag belga apátsági viláhos, de ha akarom olyan szárnypróbálgató útkeresés. Egyszerre belga, a rágógumis észterek miatt egy APA, és kis lágeresség van benne. A La Chouffe Houblon volt hasonló az ilyesfajta útkeresésben, úgyhogy én is inkább a pozitív vonalat vélem felfedezni, nem a stílusok kavalkádját. Az elefántcsontfehér is hab teljesen helyénvalóan tornyosul. Az ízben az élesztő a domináns és a jellegzetes kesernyés íze mellé kapcsol rá a komló keserűje, ribizlis, ribizlileveles, kék bogyós felhangokkal, enyhe kamillás gyógynövényességgel, száraz lecsengéssel. A nemrég kóstolt Thomas Menner világos sörének van ilyen szép komlós utóíze, és részben hasonló stílusa, hiszen azt is felső erjesztéssel készítik. A Benno talán tisztább, egyértelműbb ízekkel és sokkal inkább pale ale-es komlókeserűvel több réteget mutat, a Thomas Menner viszont kellemesebb szomjoltó, jobban iható, már csak az 5% alkoholja miatt is. Melegedve, nyílva a Benno sokkal inkább visszaidézi a belgás vonalat, a fehér címkés Chimay enyhe málnás világát (próbáljátok ki egyszer málnás vaníliafagylalttal, isteni!). A kortyban a komlós zárás mellett nagyon szerettem a játékos robbanócukros pezsgést a szájpadláson. (Isteni szikrák...)

Az "apátsági élmények" feltüzeltek, és desszertként megbontottam a Thomas Menner Karácsonyi sörét, habár nem hivatalos apátsági főzet. Idén amúgy rengeteg jó karácsonyi sör készült, a Hopfanatic, a Rízmajer, a Rotburger (akik idén kis szilvaággyal dobták meg a hangulatot a narancs helyett. és az Esthajnal és is remek volt, de az más alapokra készült, nem ilyen mézeskalácsfűszeres félbarna.) Mindhárom sör a mézeskalácsfűszereket keverte valamilyen arányban egy félbarna sörrel. A Thomas Menner Karácsonyi annyiban volt más, hogy ezt részben az én szám íze szerint készítette el a főzde.

A félbarna Thomas Menner-sörhöz az ünnepek előtt a Corvinus Egyetem sörtanszékén készült 4 féle tudományos alaposságú fűszerkoktél. Fűszerek tiszta alkoholos keverékét 24 órára rázógépbe tették és így lett narancs-, fahéj-, gyömbér- és szegfűszeg-domináns ízesítés, Ezeket a különböző töménységű és mennyiségű alapízeket kevertük a Thomas Menner félbarnához, majd az alapízeket is kevertük és úgy tettük a sörbe. Az 1:3 narancs-szegfűszeg-dominanciájú fűszerkoktél volt a nyerő, evvel érlelték még tovább a félbarnát. Így született a Thomas Menner Karácsonyi sör, amely az enyhén málnás, karamelles, kakaós ízvilágával isteni volt a karácsonyi - a véletlenek folytán tízszeres mennyiségű kakaóval bekevert - kakaós mézeskalácshoz.

Aki szeretné kóstolni, az február 28-án a teljes Thomas Menner-szortiment mellett megteheti a Balatoni Bock Bisztróban, egy 5 fogásos (sör)vacsora mellé.